Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛjara wa fe afilimatai babaoo.”​—MATEO 10:31

Ani Nyɔŋmɔ Jwɛŋɔ Ohe?

Ani Nyɔŋmɔ Jwɛŋɔ Ohe?

NƆ NI ADEBƆƆ TSƆƆ WƆ

Kɛ́ afɔ gbekɛ ko lɛ, nibii ni yaa nɔ yɛ klɛŋklɛŋ minitii 60 lɛ mli lɛ náa egbɔmɔtso nɔ hewalɛ waa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ yeifɔyei kwɛ amɛbii ŋmɔji, ni amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛ yɛ be nɛɛ mli lɛ, bii lɛ daraa jogbaŋŋ. *

Mɛni tsirɛɔ yoofɔyoo ni ekɛ suɔmɔ kwɛɔ ebi ŋmɔŋ? Nilelɔ Kpanaa Jeannette Crenshaw tsɔɔ mli yɛ wolo ko (The Journal of Perinatal Education) mli akɛ, ‘kɛ́ yoo ko fɔ ni ewó ebi lɛ, ni ekwɛ ehiɛ, ni ehã lɛ fufɔ lɛ, nɔ ko (hormone) ni yɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli ni atsɛɔ lɛ oxytocin lɛ faa waa, ni ehãa yoofɔyoo lɛ náa suɔmɔ ni mli wa ehãa ebi lɛ.’ Hormone kroko hu ni bɔiɔ nitsumɔ yɛ yoofɔyoo lɛ mli yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, “yeɔ ebuaa lɛ ni efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ehe baahia ni efee ehã ebi ŋmɔŋ lɛ ehãa lɛ,” ni ehãa ebɛŋkɛɔ ebi lɛ waa hu. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ?

Yehowa Nyɔŋmɔ, * wɔ-Bɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ, ji mɔ ni to wekukpaa ni mli wa ni yɔɔ yoofɔyoo kɛ ebi ŋmɔŋ teŋ lɛ he gbɛjianɔ. Maŋtsɛ David kɛɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni jie lɛ “kɛje musu mli,” ni ebu ehe be ni emami hiɛ lɛ lɛ. Esɔle akɛ: “Mifɔmɔ mli beebe akɛ mi wo odɛŋ; bo ji mi-Nyɔŋmɔ kɛjɛ minyɛ musuŋ tɔ̃ɔ.”​—Lala 22:9, 10.

SUSUMƆ ENƐ HE OKWƐ: Kɛ́ Nyɔŋmɔ to nɔ ko ni yɔɔ hwanyaŋŋ tamɔ nɛkɛ he gbɛjianɔ bɔ ni afee ni yoofɔyoo kɛ suɔmɔ akwɛ ebi ŋmɔŋ, ní efee nibii ni he hiaa ebi lɛ ehã lɛ lɛ, ani nilee bɛ mli akɛ abaakɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ susuɔ wɔ, ni wɔji “Nyɔŋmɔ bii” lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ he?​—Bɔfoi 17:29.

NƆ NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI NI HÃA WƆNAA AKƐ NYƆŊMƆ SUSUƆ WƆHE

Yesu Kristo, ni le Bɔlɔ lɛ jogbaŋŋ fe wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ wie akɛ: “Ani afilimatai enyɔ lɛ, jeee kapɛlɛ ni shɛɛɛ nɔ ko ahɔ̃ɔ amɛ? Kɛ̃lɛ amɛteŋ ekome folo po egbeŋ shikpɔŋ ni nyɛ-Tsɛ lɛ leŋ. Shi nyɛyiteŋtsɔi po lɛ, akane fɛɛ. No hewɔ lɛ, nyɛkashea gbeyei; nyɛjara wa fe afilimatai babaoo.”​—Mateo 10:29-31.

Wɔteŋ mɛi babaoo kɛ wɔjwɛŋmɔ eyaaa loofɔji bibii ni wɔnaa lɛ fɛɛ anɔ, aahu ni kɛ́ eko gbee shi lɛ, wɔbaana. Shi wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ jwɛŋɔ amɛteŋ eko fɛɛ eko he! Ni gbɔmɛi ajara wa hã lɛ kwraa fe loofɔji​—fe loofɔji babaoo po. Nikasemɔ ni yɔɔ mli lɛ yɛ faŋŋ, no ji: Esaaa akɛ ‘osheɔ gbeyei’ akɛ Nyɔŋmɔ jwɛŋŋ ohe. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, osane kã etsui nɔ waa!

Wɔhilɛkɛhamɔ kã Nyɔŋmɔ tsui nɔ waa, ni ejɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ wɔhe

Ŋmalɛ lɛ kɛɔ wɔ akɛ

  • “Yehowa hiŋmɛii yɛ he fɛɛ he, ekwɛɔ gbɔmɛi fɔji kɛ gbɔmɛi kpakpai fɛɛ.”—ABƐI 15:3.

  • “Yehowa hiŋmɛii kã jalɔi ahe, ni kɛ́ amɛbo amɛtsɛ lɛ koni eye ebua amɛ lɛ, ekɛ etoi boɔ amɛ toi.”​—LALA 34:15.

  • “Manya waa yɛ osuɔmɔ ni tsakeee lɛ hewɔ, ejaakɛ ona mimanehulu lɛ; ole nɔ ni haoɔ mi waa lɛ.”​—LALA 31:7.

“MINU HE AKƐ YEHOWA SUMƆƆƆ MI”

Kɛ́ wɔná wɔle akɛ wɔsane kã Nyɔŋmɔ tsui nɔ waa, ni ejɛɔ suɔmɔ mli ekwɛɔ wɔnɔ lɛ, ani no baanyɛ ahã wɔshihilɛ ahi? Hɛɛ, ni nakai ji bɔ ni yoo ko ni jɛ England, ni atsɛɔ lɛ Hannah * lɛ tsɔɔ mli. Ewie akɛ:

“Minu he shii abɔ akɛ Yehowa sumɔɔɔ mi, ni ebooo misɔlemɔi lɛ toi. Misusu akɛ, ekolɛ mibɛ hemɔkɛyeli. Minu he akɛ Nyɔŋmɔ ekpoo mi loo eegbala mitoi akɛni mihe bɛ sɛɛnamɔ lɛ hewɔ. Minu he akɛ esusuuu mihe.”

Shi bianɛ lɛ, Hannah etsake susumɔ ni ehiɛ akɛ Yehowa susuuu ehe, ni esumɔɔɔ lɛ lɛ. Mɛni hã efee nakai? Ewie akɛ: “Eba lɛ fiofio.” Ni ekɛfata he akɛ: “Afii babaoo ni eho nɛ lɛ, ahã Biblia mli wiemɔ ko ni kɔɔ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ he. Wiemɔ nɛɛ ná minɔ hewalɛ waa, ni eye ebua mi ni minu he akɛ Yehowa sumɔɔ mi. Ni be fɛɛ be ni abaahã misɔlemɔi ahetoo lɛ, mijwaa yaafo, ejaakɛ minaa akɛ asomoaŋ Yehowa sumɔɔ mi. Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ ni mikaseɔKristofoi akpeei ni miyaa lɛ ehã mikase nibii pii yɛ Yehowa he​—mɔ ni eji diɛŋtsɛ, kɛ bɔ ni enaa wɔ ehãa. Amrɔ nɛɛ, miina faŋŋ akɛ Yehowa susuɔ wɔ fɛɛ wɔhe ni esumɔɔ wɔ, ni eyɛ he miishɛɛ waa akɛ ebaakwɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ.”

Nɔ ni Hannah wie lɛ woɔ mɔ hewalɛ waa. Shi te ooofee tɛŋŋ oná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ nuɔ bo shishi, ni ele bɔ ni onuɔ he ohãa lɛ? Abaasusu sanebimɔ nɛɛ he yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

^ kk. 3 Ekolɛ ebaawa kɛhã yeifɔyei komɛi ni yeɔ hela ko ni hãa amɛhaoɔ waa yɛ fɔmɔ sɛɛ lɛ (postpartum depression) akɛ amɛbaakwɛ amɛbi ŋmɔŋ lɛ ni amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ lɛ. Shi kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, esaaa akɛ amɛsusuɔ akɛ naagba lɛ jɛ amɛ. U.S. National Institute of Mental Health lɛ tsɔɔ akɛ, “eeenyɛ efee akɛ, gbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ naagbai komɛi ji nɔ ni kɛ hela nɛɛ baa . . . shi jeee nɔ ko ni yoo lɛ efee loo efeee lɛ hewɔ.” Kɛ́ ootao ole enɛ he saji babaoo lɛ, kwɛmɔ sane ni je kpo yɛ June 8, 2003, Awake! lɛ mli ni yitso ji, “Understanding Postpartum Depression” [Hela Ni Hãa Yeifɔyei Haoɔ Kɛ́ Amɛfɔ] lɛ.

^ kk. 5 Yehowa ji Nyɔŋmɔ gbɛ́i taakɛ ejeɔ kpo yɛ Biblia lɛ mli lɛ.​—Lala 83:18.

^ kk. 15 Atsake gbɛ́ii lɛ ekomɛi yɛ sane nɛɛ kɛ saji ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli.