GALILEI előtt sokan abban hittek, hogy a Nap, a bolygók és a csillagok a Föld körül keringenek, ami a katolikus egyház egyik dogmája volt.

Azonban Galilei a teleszkópjával végzett megfigyelései alapján olyan bizonyítékokra bukkant, melyek ellentmondtak a széles körben elterjedt elképzeléseknek. Például amikor a Nap felületét vizsgálta, a napfoltok látszólagos mozgásából rájött, hogy a Nap egy tengely körül forog. A megfigyeléseinek köszönhetően az emberiség rengeteget tudott meg a világegyetemről, ám mindez azzal is járt, hogy Galilei összetűzésbe került a katolikus egyházzal.

Évtizedekkel korábban a lengyel csillagász, Nikolaus Kopernikusz azt állította, hogy a Föld kering a Nap körül. Az égitestek mozgásáról szóló tanulmányait vizsgálva Galilei olyan bizonyítékokat keresett, melyek alátámasztják ezt a világképet. Eleinte nem publikálta néhány észrevételét, mert attól tartott, hogy  kinevetik vagy lenézik majd. Ám az, amit a teleszkópján keresztül látott, annyira fellelkesítette, hogy mégis a nyilvánosság elé tárta a felfedezéseit. Néhány tudós merésznek tartotta Galilei érvelését, a papság pedig lejáratta a szószékről.

1616-ban Bellarmino bíboros, a kor elismert teológusa tájékoztatta Galileit a katolikus egyház egy újonnan kiadott rendeletéről, mely támadta Kopernikusz elképzeléseit. Erőteljesen felszólította az együttműködésre. Galilei ezután évekig nem bizonygatta a nyilvánosság előtt, hogy a Föld kering a Nap körül.

1623-ban Galilei egyik barátja lett az egyházfő, VIII. Orbán pápa néven. 1624-ben Galilei arra kérte, hogy vonja vissza az 1616-ban kiadott rendeletet. A pápa ezt nem tette meg, de felszólította, hogy fejtse ki a Kopernikusz és Arisztotelész elméletei közötti különbségeket, anélkül hogy állást foglalna bármelyik mellett is.

Galilei ekkor megírta a Párbeszédek című könyvét. A pápa utasítása ellenére a könyvből kiérződött, hogy Kopernikusz következtetéseivel ért egyet. Az ellenségei azt állították, hogy a műve nevetségessé teszi a pápát. Eretnekséggel vádolták, és azzal fenyegették, hogy kínvallatásnak vetik alá. Ezért Galilei kénytelen volt megtagadni Kopernikusz tanait. 1633-ban a római inkvizíció betiltotta az írásait, és ezután élete végéig házi őrizetben tartották. 1642. január 8-án halt meg Arcetriben, Firenze közelében.

Galilei néhány műve több száz évig szerepelt a katolikus egyház által betiltott könyvek jegyzékében. De 1979-ben az egyház újratárgyalta a római inkvizíció 300 évvel korábban meghozott döntését. Végül 1992-ben II. János Pál pápa elismerte, hogy a katolikus egyház tévesen ítélte el Galileit.