Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Amɛkɛ Amɛhe Ha yɛ Amɛsuɔmɔ Naa yɛ Philippines

Amɛkɛ Amɛhe Ha yɛ Amɛsuɔmɔ Naa yɛ Philippines

AAAFEE afii nyɔŋma ni eho nɛ lɛ, Gregorio kɛ eŋa Marilou, ni ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni amɛye fe afii 30 lɛ fɛɛ sɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi yɛ Manila, beni amɛkɛ amɛbe fɛɛ hu miitsu heloonaa nitsumɔ lɛ. Amɛnáaa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mlɛo, shi amɛnyɛ amɛtsu kɛ̃. Nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, awo Marilou onukpa yɛ shikatoohe ni etsuɔ nii yɛ lɛ. Marilou kɛɛ akɛ: “Akɛni awoɔ wɔ nyɔmɔ pii yɛ wɔnitsumɔi lɛ amli hewɔ lɛ, wɔná ogbɔjɔ shihilɛ.” Anɔkwa, amɛná shika aahu akɛ amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaama tsũ ko ni kã amɛtsui nɔ lɛ yɛ he ko ni sa yɛ Manila bokagbɛ aaafee kilomitai 19. Amɛkɛwo kɔmpene ko ni maa tsũ dɛŋ akɛ ema tsũ lɛ eha amɛ koni amɛwo lɛ nyɔmɔ fiofio daa nyɔɔŋ kɛyashi afii nyɔŋma.

“MINU HE AKƐ MIITSWA YEHOWA OJO”

Marilou kɛɛ akɛ: “Nitsumɔ [ni akɛwo midɛŋ akɛ onukpa] lɛ he mibe fɛɛ ni egbala mimli aahu akɛ, ekãa ni mikɛsɔmɔɔ Yehowa lɛ naa ba shi. Minu he akɛ miitswa Yehowa ojo.” Etsɔɔ mli akɛ: “Minyɛɛɛ mikɛ be ni miwo Yehowa shi akɛ mikɛbaatsu nii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ atsu nii dɔŋŋ.” Gregorio kɛ Marilou eyanáaa shihilɛ nɛɛ he miishɛɛ, no hewɔ lɛ, gbi ko  lɛ amɛta shi amɛsusu shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ he. Gregorio kɛɛ akɛ: “Wɔmiitao wɔtsake bɔ ni wɔhiɔ shi wɔhaa lɛ, shi wɔnaaa nɔ tuuntu ni wɔbaafee. Wɔsusu bɔ ni wɔɔfee wɔsɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ fe tsutsu lɛ he, titri lɛ, akɛni wɔbɛ bii lɛ hewɔ. Wɔsɔle wɔbi Yehowa koni etsɔɔ wɔ gbɛ.”

Nakai beaŋ lɛ, aha wiemɔi srɔtoi ni kɔɔ sɔɔmɔ ni aaasɔmɔ yɛ he ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ahe hiaa waa yɛ lɛ he. Gregorio kɛɛ akɛ: “Wɔnu he akɛ Yehowa miitsɔ wiemɔi nɛɛ anɔ eeha wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo.” Hefatalɔi nɛɛ sɔle koni aha amɛ hemɔkɛyeli pii bɔni afee ni amɛnyɛ amɛkpɛ yiŋ ni ja. Shi shĩa ni amɛmaa lɛ bafee naagba wulu kɛha amɛ. No mli lɛ, amɛwo afii etɛ nyɔmɔ momo. Mɛni amɛbaafee? Marilou wie akɛ: “Kɛ́ wɔfɔ̃ɔ tsu lɛ maa lɛ, shika ni wɔwo lɛ fɛɛ baashã—ni enɛ jeee shika bibioo. Shi wɔna akɛ esa akɛ wɔkpɛ wɔyiŋ kɛji wɔbaafee Yehowa suɔmɔnaa nii loo wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ.” Amɛkai nɔ ni bɔfo Paulo wie akɛ ‘nii fɛɛ ebɔ lɛ’ lɛ, ni no hewɔ lɛ, amɛkpa tsũ lɛ maa, amɛkpa amɛnitsumɔi lɛ, amɛhɔ̃ɔ amɛnibii babaoo, ni amɛshi kɛtee akrowa ko ni yɔɔ Palawan, ni ji ŋshɔkpɔ ko ni yɔɔ Manila wuoyigbɛ aaafee kilomitai 480 lɛ nɔ.—Fil. 3:8.

“WƆKASE BƆ NI WƆƆFEE WƆHA WƆMII ASHƐ NII NI WƆYƆƆ LƐ AHE”

Dani Gregorio kɛ Marilou baafã lɛ, amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaha amɛshihilɛ afee mlɛo, shi amɛyashɛ jɛi dani amɛna akɛ shihilɛ ni yɔɔ jɛi lɛ baa shi kwraa fe bɔ ni amɛsusu lɛ. Marilou kɛɛ akɛ: “Wɔnaa kpɛ wɔhe waa.” Ni ekɛfata he akɛ: “Kane bɛ jɛi, ni jɛmɛ shihilɛ lɛ bɛ mlɛo.” Amɛnáaa nibii ni yɔɔ maŋ wulu lɛ mli ni haa shihilɛ feɔ ogbɔjɔ lɛ eko. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyalɛɔ lai kɛbahoɔ nii, amɛnyɛɛɛ amɛyaye jara yɛ shwapoi wuji amli, kɛ nii kɛ nii. Shi amɛha yiŋtoo hewɔ ni amɛfã kɛtee jɛmɛ lɛ hi amɛjwɛŋmɔ mli, ni etsɛɛɛ ni amɛkase jɛmɛ shihilɛ. Marilou kɛɛ akɛ: “Amrɔ nɛɛ, minaa bɔ ni adebɔɔ yɔɔ fɛo ha, ni kɛ́ je na ni mikwɛ bɔ ni ŋulamii lɛ kpɛlɛɔ lɛ, eyɛ fɛo pam. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, mimii shɛɔ mihe waa kɛ́ mina bɔ ni mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ amii eshɛ amɛhe lɛ. Biɛ ni wɔbasɔmɔ yɛ lɛ eha wɔkase bɔ ni wɔɔfee wɔha wɔmii ashɛ nii ni wɔyɔɔ lɛ ahe.”—Fil. 4:12.

“Anyɛŋ akɛ nɔ ko ato miishɛɛ ni anáa kɛji mɛi hei babaoo ba asafo lɛ mli lɛ he. Amrɔ nɛɛ wɔmiinu he akɛ wɔtsui enyɔ wɔmli kwraa fe tsutsu lɛ.”—Gregorio kɛ Marilou

Gregorio wie akɛ: “Beni wɔba biɛ lɛ, Odasefoi ejwɛ pɛ yɔɔ biɛ. Amɛmii shɛ amɛhe waa beni mibɔi maŋshiɛmɔ hamɔ daa otsi ni mitswaa migitai lɛ kɛ́ aalá Maŋtsɛyeli lalai lɛ.” Yɛ afi pɛ mli lɛ, amɛye amɛbua kuu fioo nɛɛ ni eda ebatsɔ asafo kɛ emli shiɛlɔi 24. Gregorio kɛɛ akɛ: “Wɔhiɛ sɔ suɔmɔ ni nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo nɛɛ mli lɛ jie lɛ kpo amɛtsɔɔ wɔ lɛ waa.” Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ amɛsusu afii ekpaa ni amɛkɛsɔmɔ yɛ nakai akrowa lɛ mli lɛ he lɛ, nɔ ni amɛkɛɔ ji akɛ: “Anyɛŋ akɛ nɔ ko ato miishɛɛ ni anáa kɛji mɛi hei babaoo ba asafo lɛ mli lɛ he. Amrɔ nɛɛ wɔmiinu he akɛ wɔtsui enyɔ wɔmli kwraa fe tsutsu lɛ.”

 “‘MISA MINAA, NI MINA AKƐ YEHOWA HI’!”

Yɛ Philippines lɛ, nyɛmimɛi hii kɛ yei ni miihe ashɛ 3,000 efã kɛtee he ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ahe hiaa waa yɛ. Amɛteŋ mɛi aaafee 500 ji nyɛmimɛi yei oshijafoi. Amɛteŋ mɔ kome ji Karen.

Karen

Amrɔ nɛɛ, nyɛmi yoo Karen eye aaafee afii 25, ni eda yɛ Baggao yɛ Cagayan. Beni enako afii 20 po lɛ, esusuɔ bɔ ni eeefee elɛɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ he yɛ be kɛ beaŋ. Ewie akɛ: “Akɛni mile akɛ be ni eshwɛ lɛ faaa dɔŋŋ, ni akɛ, esa akɛ mɛi srɔtoi fɛɛ anu Maŋtsɛyeli sane lɛ hewɔ lɛ, misusu bɔ ni mafee mayasɔmɔ yɛ he ko ni shiɛlɔi babaoo ahe hiaa yɛ lɛ he.” Karen wekumɛi lɛ ekomɛi wo lɛ hewalɛ ni eya yunivɛsiti moŋ fe ni ebaayashiɛ yɛ he ko ni hiamɔ lɛ da yɛ, shi esɔle koni Yehowa atsɔɔ lɛ gbɛ. Ekɛ mɛi ni sɔmɔɔ yɛ hei ni etse amɛhe banee lɛ hu gba he sane. Beni eye afii 18 lɛ, efã kɛtee he ko ni etse ehe banee ni kɛ emaŋ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 64.

Asafo bibioo ni Karen yaye ebua lɛ yashiɛɔ yɛ gɔji komɛi ni yɔɔ Pacific Ŋshɔ lɛ naa lɛ anɔ. Karen wie akɛ: “Kɛ́ wɔjɛ Baggao kɛmiiya he ni asafo hee lɛ yɔɔ lɛ, wɔnyiɛɔ gbii etɛ kɛtsɔɔ gɔji anɔ, ni wɔfoɔ fai fe shii 30.” Ekɛfata he akɛ: “Minyiɛɔ ŋmɛlɛtswai ekpaa dani miyashɛɔ mi-Biblia mli nikaselɔi komɛi aŋɔɔ, ni kɛ́ mitee lɛ, miwɔɔ jɛmɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ, misaa minyiɛɔ ŋmɛlɛtswai ekpaa kɛbaa shĩa.” Ani Karen ná enɛ he sɛɛ? Ekɛ miishɛɛ wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, minaji waa mihe moŋ, shi mikɛ mɛi 18 sɔŋŋ ekase Biblia lɛ. ‘Misa minaa, ni mina akɛ Yehowa hi’!”—Lala 34:9.

“MIKƐ MIHE FƆ̃ YEHOWA NƆ”

Sukhi

Mɛni tsirɛ nyɛmi yoo oshijafo ko ni atsɛɔ lɛ Sukhi ni eye afii 40 kɛ sɛɛ ni yɔɔ United States lɛ ni efã kɛtee Philippines? Etee kpokpaa nɔ kpee ko yɛ afi 2011 ni abibii nuu ko kɛ eŋa saji yɛ kpee lɛ shishi. Amɛgba bɔ ni amɛhɔ̃ɔ amɛnibii babaoo ni amɛfã kɛtee Mexico amɛyashiɛ yɛ jɛi. Sukhi kɛɛ akɛ: “Nakai saji ni abibii amɛ lɛ ha mibɔi otii komɛi ni misusuko he pɛŋ lɛ ahe susumɔ.” Beni Sukhi, ni eji Indianyo lɛ ná le akɛ aatao mɛi ni wieɔ Punjabi koni amɛyashiɛ amɛha Punjabibii ni yɔɔ Philippines lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaya. Ani ekɛ naagbai kpe?

Sukhi wie akɛ: “Ebawa kɛha mi akɛ makpɛ miyiŋ yɛ minibii lɛ ateŋ nɔ ni mahɔ̃ɔ kɛ nɔ ni mashi lɛ he.” Ekɛfata he akɛ: “Agbɛnɛ hu, beni mikome too mihi ogbɔjɔ shihilɛ mli afii 13 yɛ mi diɛŋtsɛ mishĩa lɛ, mifã ni mikɛ miwekumɛi yahi shi be fioo. Mináaa shihilɛ lɛ mlɛo yɛ jɛmɛ, shi no ha mikase bɔ ni maha mishihilɛ afee mlɛo.” Mɛɛ naagbai ekɛkpe beni efã kɛtee Philippines lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Naagbai ni fe fɛɛ ni mikɛkpe ji akɛ, misheɔ klilii kɛ agãi kɛ amɛhenɔi lɛ gbeyei, ni mihiɛ tseɔ shĩa hu  waa. Mikɛ mihe fɔ̃ Yehowa nɔ waa fe be ko ni eho!” Ani nɔ ko kpakpa jɛ mli kɛba? Sukhi kɛ miishɛɛ wie akɛ: “Yehowa kɛɔ wɔ akɛ, ‘Nyɛkaa mi nyɛkwɛa akɛ, migbeleŋ ŋwɛi samfɛji lɛ mihaŋ nyɛ lo.’ Be fɛ be ni shĩatsɛ ko baabi mi akɛ, ‘Mɛɛ be obaaba ekoŋŋ? ejaakɛ miyɛ saji pii ni mabi bo’ lɛ, ehaa minaa bɔ ni wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale ha. Yelikɛbuamɔ ni mikɛhaa mɛi ni mumɔŋ hɔmɔ yeɔ amɛ lɛ haa mináa miishɛɛ waa, ni ehaa mitsui nyɔɔ mimli!” (Mal. 3:10) Sukhi kɛfata he akɛ: “Anɔkwa, shishijee lɛ ewa waa kɛha mi akɛ mafã kɛya jɛi. Shi beni mitee lɛ, minaa kpɛ mihe waa yɛ bɔ ni Yehowa to nɔ fɛɛ nɔ he gbɛjianɔ eha mi lɛ he.”

“MIYE GBEYEI NI MISHE . . . LƐ NƆ”

Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Sime ni ebote gbalashihilɛ mli ni eye aaafee afii 38 lɛ shi Philippines kɛtee maŋ ko ni yɔɔ Asia wuoyi-anaigbɛ lɛ nɔ koni eyatsu nitsumɔ ko ni awoɔ mɔ nyɔmɔ babaoo. Beni Sime yɔɔ jɛmɛ lɛ, hewalɛ ni kpokpaa nɔkwɛlɔ ko wo lɛ, kɛ wiemɔ ko ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli nyo ko ha lɛ kanya lɛ ni ena akɛ esa akɛ ekɛ Yehowa aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli. Sime kɛɛ akɛ: “Shi kɛ́ mijwɛŋ minitsumɔ lɛ ni makpa lɛ he lɛ, kɛkɛ lɛ mitsui efa.” Shi enɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, ekpa nitsumɔ lɛ ni eku esɛɛ kɛtee Philippines ekoŋŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, Sime kɛ eŋa Haidee fɛɛ miisɔmɔ yɛ Davao del Sur ni yɔɔ Philippines wuoyigbɛ, he ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi babaoo ahe hiaa waa yɛ lɛ. Sime kɛɛ akɛ: “Kɛ́ misusu be ni eho lɛ he lɛ, mimii shɛɔ mihe waa akɛ miye gbeyei ni mishe akɛ makpa minitsumɔ lɛ nɔ, ni mikɛ Yehowa ye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli yɛ shihilɛ mli fe ni mɔ kɛ enyɛmɔ fɛɛ aaasɔmɔ Yehowa!”

Sime kɛ Haidee

“EHA WƆTSUI ENYƆ WƆMLI WAA!”

Beni Ramilo kɛ eŋa Juliet ni amɛ fɛɛ amɛji gbɛgbalɔi ni amɛye aaafee afii 32 lɛ ná le akɛ yelikɛbuamɔ he miihia asafo ko ni kɛ amɛteŋ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 30 lɛ, amɛkpɛ mli akɛ amɛbaayaye amɛbua. No hewɔ lɛ daa otsi lɛ, hulu miitso jio, nugbɔ miinɛ jio lɛ, Ramilo kɛ eŋa Juliet taa moto kɛyaa asafoŋ kpeei yɛ jɛmɛ ni amɛkɛ amɛ yaa shiɛmɔ. Eyɛ mli akɛ gbɛ lɛ yɛ dokoidokoi ni amɛtsɔmɔɔ brijii ni kpãa pɛ hiɛ amɛmli lɛ anɔ moŋ, shi amɛyɛ miishɛɛ akɛ amɛmiilɛɛ amɛsɔɔmɔ lɛ mli yɛ jɛmɛ. Ramilo kɛɛ akɛ: “Mikɛ miŋa fɛɛ kɛ mɛi 11 kaseɔ Biblia lɛ! Eyɛ mli akɛ sɔɔmɔ ni wɔsɔmɔɔ yɛ he ko ni hiamɔ lɛ da yɛ lɛ biɔ ni wɔkɛ nibii ashã afɔle moŋ, shi eha wɔtsui enyɔ wɔmli waa!”—1 Kor. 15:58.

Juliet kɛ Ramilo

Ani obaasumɔ ni ole bɔ ni ooofee oyasɔmɔ yɛ he ko ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi babaoo ahe hiaa waa yɛ, yɛ omaŋ loo maŋsɛɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, okɛ nyɛkpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ agba he sane, ni okane sane ni ji, “Ani Obaanyɛ ‘Oya Makedonia’?” ni je kpo yɛ August 2011 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ mli lɛ.