Anju mak kriatura hanesan saida?
Bíblia nia resposta
Anju mak kriatura neʼebé iha kbiit no kapasidade neʼebé boot liu fali ema. (2 Pedro 2:11) Sira hela iha lalehan, ka área espíritu nian neʼebé aas liu se kompara ho ita-nia universu. (1 Reis 8:27; João 6:38) Tan neʼe, Bíblia temi anju sira nuʼudar kriatura espíritu.—1 Reis 22:21, nota; Apóstolu 23:8, 9.
Anju sira mai husi neʼebé?
Maromak kria anju sira liuhusi Jesus, neʼebé Bíblia temi nuʼudar “oan primeiru husi kriasaun hotu”. Bíblia hatete: “Liuhusi [Jesus] mak Maromak kria buat hotu iha lalehan no iha rai, buat neʼebé matan haree no buat neʼebé matan labele haree”, neʼe inklui anju sira. (Koloso 1:13-17) Anju sira la kaben no la iha oan. (Marcos 12:25) Maromak kria anju ida-idak nuʼudar “Maromak nia oan-mane sira”.—Job 1:6, nota.
Maromak kria tiha ona anju sira antes nia kria mundu. Bainhira Maromak kria mundu, anju sira “hasai lian hodi hahiʼi Maromak”.—Job 38:4-7.
Iha anju naʼin-hira?
Bíblia la fó sai ho loloos kona-ba anju hamutuk naʼin-hira, maibé hatete iha anju barak tebetebes. Porezemplu iha vizaun ida, apóstolu João haree anju millaun ba millaun.—Apokalipse 5:11.
Anju ida-idak iha naran rasik no iha hahalok neʼebé la hanesan ka lae?
Sin. Bíblia fó sai anju rua nia naran: Miguel no Gabriel. (Daniel 12:1; Lucas 1:26) a Anju balu tan rekoñese katak sira iha duni naran, maibé la fó-hatene ba ema.—Génesis 32:29; Juís 13:17, 18.
Anju ida-idak iha hahalok rasik. Sira bele komunika malu. (1 Korinto 13:1) Sira iha kapasidade atu hanoin no fó sai liafuan atu hahiʼi Maromak. (Lucas 2:13, 14) Sira mós iha liberdade atu hili buat neʼebé loos no sala, tan neʼe sira balu halo sala hodi tuir Diabu Satanás no kontra hasoru Maromak.—Mateus 25:41; 2 Pedro 2:4.
Anju sira iha pozisaun oioin ka lae?
Sin. Anju neʼebé iha podér no autoridade boot liu mak arkanju Miguel. (Judas 9; Apokalipse 12:7) Serafín sira iha pozisaun aas no serbí besik Jeová nia kadunan. (Isaias 6:2, 6) Kerubín sira mós iha pozisaun aas no halaʼo knaar espesiál. Porezemplu, kerubín sira hein fatin atu tama jardín Eden depois Maromak hasai tiha Adão ho Eva husi jardín neʼe.—Génesis 3:23, 24.
Anju sira ajuda ema ka lae?
Sin, Maromak uza ninia anju sira neʼebé laran-metin atu ajuda ema ohin loron.
Maromak uza anju sira nuʼudar nia dirije ninia atan sira atu haklaken liafuan diʼak kona-ba Maromak nia Ukun. (Apokalipse 14:6, 7) Neʼe lori benefísiu ba ema neʼebé haklaken no mós ema neʼebé rona liafuan diʼak.—Apóstolu 8:26, 27.
Anju sira ajuda proteje kongregasaun Kristaun husi ema aat sira.—Mateus 13:49.
Anju sira dirije no proteje ema neʼebé laran-metin ba Maromak.—Salmo 34:7; 91:10, 11; Ebreu 1:7, 14.
Lakleur tan, anju sira sei funu hamutuk ho Jesus Kristu atu halakon buat aat hotu.—2 Tesalónika 1:6-8.
Ita ida-idak iha anjo da guarda neʼebé hein ita ka lae?
Maski anju sira tau matan ba Maromak nia atan sira-nia kondisaun espirituál, neʼe laʼós katak Maromak fó knaar ba anju ida atu hein ema Kristaun ida hanesan guarda pesoál. b (Mateus 18:10) Anju sira la proteje Maromak nia atan husi susar hotu ka tentasaun hotu. Bíblia hatudu katak dala barak Maromak sei ‘hatudu dalan mai ita atu sai’ husi susar ruma hodi fó mai ita matenek no kbiit atu tahan.—1 Korinto 10:12, 13; Tiago 1:2-5.
Hanoin neʼebé sala kona-ba anju sira
Hanoin neʼebé sala: Anju hotu mak diʼak.
Faktu: Bíblia temi kona-ba “anju aat sira” no “anju sira neʼebé halo sala”. (Éfeso 6:12; 2 Pedro 2:4) Anju aat sira-neʼe mak demóniu, neʼebé halo tuir Satanás no kontra hasoru Maromak.
Hanoin neʼebé sala: Anju sira nunka bele mate.
Faktu: Maromak sei halakon anju aat sira, inklui Diabu Satanás.—Judas 6.
Hanoin neʼebé sala: Kuandu ema mate ona, sira sai anju.
Faktu: Maromak mak kria anju sira. Sira laʼós ema neʼebé mate ona no moris hiʼas fali. (Koloso 1:16) Klaru, iha duni ema neʼebé hetan moris-hiʼas ba lalehan. Sira sei hetan moris neʼebé labele mate tan. Neʼe mak prezente espesiál husi Maromak. (1 Korinto 15:53, 54) Sira sei iha pozisaun aas liu fali anju sira.—1 Korinto 6:3.
Hanoin neʼebé sala: Anju sira-nia knaar mak atu serbí ema.
Faktu: Anju sira halo tuir Maromak nia mandamentu, laʼós buat neʼebé ema haruka. (Salmo 103:20, 21) Jesus mós hatete katak nia sei husu Maromak nia ajuda, la’os husu kedas anju sira atu ajuda nia.—Mateus 26:53.
Hanoin neʼebé sala: Ita bele halo orasaun ba anju sira atu husu ajuda.
Faktu: Orasaun ba Maromak mak parte husi ita-nia adorasaun, no ita adora Maromak Jeová mesak deʼit. (Apokalipse 19:10) Ita tenke halo orasaun ba Maromak deʼit no liuhusi Jesus.—João 14:6.
a Tradusaun Bíblia balu uza liafuan “Lúcifer” iha Isaias 14:12, no ema balu hanoin katak neʼe mak naran ba anju ida neʼebé ikusmai sai Diabu Satanás. Maibé liafuan Ebraiku orijinál signifika “ida neʼebé nabilan”. Kontestu hatudu katak liafuan neʼe la refere ba Satanás, maibé refere ba nasaun Babilónia, neʼebé foti an no ikusmai Maromak hamoe. (Isaias 14:4, 13-20) Bíblia uza liafuan “ida neʼebé nabilan” atu hatún nasaun Babilónia neʼebé monu tiha ona.
b Ema balu neʼebé lee istória kona-ba apóstolu Pedro sai livre husi komarka hanoin katak Pedro iha ninia anjo da guarda. (Apóstolu 12:6-16) Maibé, bainhira dixípulu sira temi kona-ba “[Pedro nia] anju”, karik sira hanoin sala katak anju ida neʼebé reprezenta Pedro mak mai hasoru sira, laʼós Pedro rasik.