Wulu kɔ nuhua edwɛkɛ ne azo

Anwuma A Le Duzu?

Anwuma A Le Duzu?

Baebolo ne bua kɛ

 Baebolo ne ka “anwuma” anwo edwɛkɛ a, ɔkile ninyɛne nsa: (1) anwuma mɔɔ yɛ nye dua ye; (2) sunsum nu ɛleka; yɛɛ (3) gyinlabelɛ mɔɔ kɔ anwuma anzɛɛ kpogya. Debie mɔɔ bɛlɛka nwolɛ edwɛkɛ la bamaa wɔanwu mɔɔ kile la a. *

  1.   Anwuma mɔɔ yɛ nye dua ye. Wɔ ɛke, edwɛkɛkpɔkɛ “anwuma” kile anwomanyunlu, ɛleka mɔɔ anwoma bɔ, nloma tu duolua, amungu ne maa ezule nee ezukɔtweaba tɔ na ɛsɛlɛmanye fedefede la. (Edwɛndolɛ 78:26; Mrɛlɛbulɛ 30:19; Ayezaya 55:10; Luku 17:24.) Eza ɔkola ɔkile ɛleka mɔɔ “sɛnzɛne ne, siane ne, nee nwɔlɔra ne mɔ” wɔ la.​—Mɛla ne 4:19; Mɔlebɛbo 1:1.

  2.   Sunsum nu ɛleka. Edwɛkɛkpɔkɛ “anwuma” eza kile sunsum nu ɛleka mɔɔ kpogya tɛla anwomanyunlu mɔɔ yɛ nye nwu ye la. (1 Arelemgbunli 8:27; Dwɔn 6:38) Gyihova Nyamenle mɔɔ le “Sunsum” la nee anwumabɔvolɛma mɔɔ bɛdabɛ noko bɛle sunsum la a wɔ ɛkɛ a. (Dwɔn 4:24; Mateyu 24:36) Ɔdwu mekɛ ne bie a bɛka anwuma anwo edwɛkɛ kɛ asɛɛ ɔle sonla la bɛfa bɛkile anwumabɔvolɛma mɔɔ di nɔhalɛ la “nwuanzanwuanzama” asafo ne.​—Edwɛndolɛ 89:5-7.

     Baebolo ne eza ka “anwuma” anwo edwɛkɛ a, ɔgyi ɛkɛ ne ɔmaa sunsum nu ɛleka kpɔtee bie mɔɔ Gyihova wɔ la, ‘ɛleka mɔɔ ɔde la.’ (1 Arelemgbunli 8:43, 49; Hibuluma 9:24; Yekile 13:6) Kɛ neazo la, Baebolo ne hanle kɛ bɛbavuandi Seetan nee ye sunsum ɛtane ne mɔ bɛavi anwuma mɔɔ bɛnrɛhola bɛnrɛhɔ Gyihova anyunlu bieko a. Noko, bɛbahɔ zo bayɛ sunsum nu abɔdeɛ.​—Yekile 12:7-9, 12.

  3.   Gyinlabelɛ mɔɔ kɔ anwuma anzɛɛ kpogya. Ngɛlɛlera ne ka “anwuma” anwo edwɛkɛ kɛ, ɔgyi ɛkɛ ne ɔmaa gyinlabelɛ mɔɔ kɔ anwuma anzɛɛ kpogya, titili debie mɔɔ fale tumililɛ nwo la. Tumililɛ ɛhye bie la a le:

Kɛzi anwuma de ɛ?

 Ninyɛne dɔɔnwo kɔ zo wɔ sunsum nu ɛleka ne. Anwumabɔvolɛma mgbe dɔɔnwo mɔɔ ‘bɛtie Gyihova anloa edwɛkɛ’ la a wɔ ɛkɛ a.​—Edwɛndolɛ 103:20, 21; Daneɛle 7:10.

 Baebolo ne ka kɛ anwuma lɔ le wienyi kpalɛ. (1 Temɔte 6:15, 16) Wɔ ngapezonli Yizikeɛle ɛnyelɛzodeɛnwunlɛ ne anu, ɔnwunle kɛ anwuma lɔ le “wienyi” yɛɛ Daneɛle noko nwunle “senle mɔɔ se kɛ azule” la wɔ ɛnyelɛzodeɛnwunlɛ ne mɔɔ fale anwuma la anwo. (Yizikeɛle 1:26-28; Daneɛle 7:9, 10) Anwuma lɔ le nwuanzanwuanza, ɛkɛ ne te yɛɛ ɔle kɛnlɛma.​—Edwɛndolɛ 96:6; Ayezaya 63:15; Yekile 4:2, 3.

 Mɔɔ Baebolo ne ka ye wɔ anwuma anwo la yɛ nwanwane. (Yizikeɛle 43:2, 3) Menli ɛnrɛhola ɛnrɛde ninyɛne mɔɔ kɔ zo wɔ anwuma lɔ la amuala abo ɔluakɛ ɔle sunsum nu debie.

^ Hibulu edwɛkɛkpɔkɛ mɔɔ bɛhile ɔ bo “anwuma” la vi edwɛkɛkpɔkɛ mɔɔ kile debie mɔɔ “kɔ anwuma” anzɛɛ “kpogya” la anu. (Mrɛlɛbulɛ 25:3) Nea The New Brown, Driver, and Briggs Hebrew and English Lexicon of the Old Testament, mukelɛ 1029.

^ McClintock nee Strong’s Cyclopedia ka kɛ, anwuma fofolɛ ne mɔɔ wɔ Ayezaya 65:17 la kile “arane fofolɛ, belemgbunlililɛ fofolɛ.”​—Volume IV, mukelɛ 122.