Miért vágyunk arra, hogy örökké éljünk? A Szentírás feltárja, hogy Isten ezzel a vággyal teremtett meg minket (Prédikátor 3:11). Azt is megtudjuk belőle, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Vajon észszerű lenne, hogy egy szerető Isten az örök élet vágyával alkot meg bennünket, de nem teszi lehetővé, hogy ez meg is valósuljon?

Az nem vitás, hogy a halál nem a barátunk. Sőt, a Biblia szerint „ellenség” (1Korintusz 15:26). Van, akit előbb, van, akit később ér utol. De az biztos, hogy senki sem menekülhet előle. Sokakban már ennek a gondolata is rossz érzést kelt, vagy megijeszti őket. Le lehet győzni ezt az ellenséget?

Téged meglepne, ha megtudnád, hogy Isten sosem akarta, hogy az emberek meghaljanak? A Bibliában Mózes első könyve rámutat, hogy Istennek az volt a szándéka, hogy az emberek örökké éljenek a földön. Jehova Isten nagy gonddal készítette elő a földet az emberek számára. Majd megteremtette az első embert, Ádámot, és egy paradicsomi környezetbe, az Éden kertjébe helyezte. „Isten ezek után megnézett mindent, amit alkotott, és mindaz nagyon jó volt” (1Mózes 1:26, 31).

Isten tökéletesnek teremtette Ádámot (5Mózes 32:4). Ádám felesége, Éva is mindenben kifogástalan  volt, az elméje és a teste is tökéletes volt. Jehova ezt mondta nekik: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, népesítsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég repdeső teremtményein, és minden élőlényen, amely a földön mozog!” (1Mózes 1:28).

Időre volt szükség ahhoz, hogy benépesítsék a földet az utódaikkal. Évának gyermekeket kellett szülnie, aztán a gyermekeinek szintén, és így tovább, egészen addig, míg az egész föld be nem népesül, ahogy azt Isten eredetileg akarta (Ézsaiás 45:18). Vajon észszerű lett volna, hogy Jehova Ádám és Éva elé tárja ezt a lehetőséget, miközben csak addig élhetnek, hogy a gyermekeiket és esetleg az unokáikat láthatják?

Vagy most nézzük Isten parancsának azt a részét, hogy uralkodjanak az állatokon. Isten azt mondta Ádámnak, hogy adjon nevet az állatoknak, ami egy időigényes feladat volt (1Mózes 2:19). De ahhoz, hogy uralkodjon is rajtuk, meg kellett ismernie őket, és át kellett látnia, hogyan tudja gondjukat viselni. Ehhez pedig még több időre volt szükség.

Tehát Istennek az a parancsa, hogy az emberek népesítsék be a földet, és uralkodjanak az állatokon, arra utal, hogy az első emberpár hosszú életre lett megalkotva. És Ádám valóban hosszú ideig élt.

A Bibliából megtudjuk, hogy az emberek életideje egykor sokkal hosszabb volt, mint ma. Ezt írja: „Ádám összesen 930 évet élt”. Majd megemlít hat olyan férfit, akik több mint 900 évig éltek! Ők Sét, Énós, Kénán, Járed, Metusélah és Noé voltak. Mindegyikük Noé napjainak özönvize előtt élt. Noé pedig 600 éves volt, amikor eljött az özönvíz (1Mózes 5:5–27; 7:6; 9:29). Hogyan volt lehetséges ilyen hosszú ideig élni?

Ezek a férfiak nem sokkal azután születtek, hogy az emberek tökéletesek voltak. Ennek meghatározó szerepe lehetett abban, hogy ilyen sokáig éltek. De hogyan függ össze a tökéletesség a hosszú élettel? És hogyan lesz legyőzve a halál? A válaszokhoz először is meg kell tudnunk, hogy miért öregszünk és halunk meg.