Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

UTÁNOZZUK A HITÜKET! | SÁRA

Akit Isten fejedelemnőnek nevezett

Akit Isten fejedelemnőnek nevezett

SÁRA fáradtan felegyenesedik, és a távolba néz. A nap folyamán feladatokkal látta el a szolgáit, és ők örömmel teljesítették. Ő maga is szorgalmasan dolgozott. Képzeld el, amint a gondolataiba mélyedve elfáradt kezeit masszírozza. Lehet, hogy a sátrukon lévő lyukas részt foltozta meg. A vastag, kecskeszőrből készült anyag a hosszú évek alatt megfakult a naptól, és elhasználódott az esőtől. Mindez arra emlékezteti, hogy milyen régóta élnek már nomád körülmények között. Hamar elrepült a délután, és a nap fénye aranyló színben tündököl. Amikor Ábrahám * reggel elment, távolodó alakja lassan eltűnt a szeme elől, most pedig hazavárja őt, és ugyanabba az irányba mered a tekintete. Szép arcára mosolyt csal, amint férjének ismerős alakját látja kirajzolódni a közeli dombon.

Több mint 10 év telt el azóta, hogy Ábrahám átkelt népes családjával az Eufrátesz folyón, majd délre tartottak Kánaán felé. Sára az ismeretlenbe tartó hosszú út során mindig készségesen támogatta a férjét. Tudja, hogy Ábrahámnak fontos szerepe van Jehova szándékában: utódja áldásban részesül, és nagy nemzetté válik. De vajon Sárának milyen szerep jut? Már 75 éves, és meddő. Talán ez jár az eszében: „Hogy válhat valóra Jehova ígérete, amíg én vagyok Ábrahám felesége?” Érthető, hogy aggódik, sőt, talán türelmetlen is.

Olykor mi is azon tűnődünk, hogy mikor válnak valóra Isten ígéretei. Nem könnyű türelmesnek lenni, különösen, ha valamilyen dédelgetett kívánságunk van. Mit tanít nekünk ennek a nagyszerű asszonynak a hite?

„JEHOVA NEM ENGED GYERMEKET SZÜLNÖM”

A család nemrégen tért vissza Egyiptomból (1Mózes 13:1–4). Egy fennsíkon táboroznak Bételtől keletre, mely várost a kánaániták Lúznak hívják. Erről a magas fennsíkról Sára jól látja az ígéret földjét: a falvakat, valamint az utakat, melyek távoli vidékekre vezetik az utazót. A szemei elé táruló szép panoráma azonban egyáltalán nem hasonlít a szülővárosához. Mezopotámiában, Ur városában nőtt fel, ami most 1900 kilométerre van tőle. Minden rokona ott maradt, és velük együtt otthagyta egy virágzó város minden kényelmét. Például a piacokat, a bazárokat, a szép otthonát, melynek erős, biztonságos teteje és falai voltak, sőt, talán még vezetékes vizük is volt! Ám ha úgy képzeljük el Sárát, mint aki szomorúan néz kelet felé, és honvágy gyötri gyermekkori otthona után, akkor rosszul ismerjük ezt az istenfélő asszonyt.

Figyeljük meg, mit írt Sára és Ábrahám hitéről Pál apostol ihletés alatt mintegy 2000 évvel később: „ha valóban folyton arra a helyre emlékeztek volna, ahonnan elmentek, lett volna alkalmuk visszatérni” (Héberek 11:8, 11, 15). Sem Sára, sem Ábrahám nem vágyakozik a régi élete után. Ha így tennének, talán hazamennének. De ott, Ur városában nem lehetne részük abban a rendkívüli kiváltságban, melyet Jehova kínál nekik. Továbbá, biztosan feledésbe merülne a nevük, és nem lennének a hit követésre méltó példái, akik milliók szívét megdobogtatják.

Sára tehát nem a múltba, hanem a jövőbe tekint. Végig támogatja férjét a nomád vándorlásban. Segít, amikor összepakolják a sátrakat, együtt haladnak a nyájjal, majd újra letáboroznak. De más kihívások és változások ellenére is kitartó marad. Jehova újra megerősíti az ígéretét Ábrahámnak, de Sárát most sem említi! (1Mózes 13:14–17; 15:5–7).

Sára végül rászánja magát, hogy elmondja Ábrahámnak, mi az, ami régóta nem hagyja nyugodni. Arca vegyes érzelmeinek a küzdelmét tükrözi, amikor így szól: „Jehova nem enged gyermeket szülnöm.” Majd azt javasolja a férjének, hogy legyenek utódai a szolgálójától, Hágártól. El tudod képzelni, micsoda szívfájdalom lehet ilyet kérnie? Ma meglehetősen furcsának tartunk egy ilyen kérést, de akkoriban nem volt szokatlan, hogy egy férfinak több felesége vagy ágyasa legyen, hogy örököse szülessen. * Sára talán azt gondolja, hogy Isten szándéka így fog megvalósulni, és Ábrahám utódjaiból nagy nemzet lesz. És ő kész ilyen nagy áldozatot hozni. Hogyan reagál Ábrahám? Ezt olvassuk: „hallgatott [Sára] szavára” (1Mózes 16:1–3).

Vajon a bibliai beszámoló arra utal, hogy Jehova indította Sárát erre az áldozatra? Nem. Sára javaslata nagyon is emberi vonásokat tükröz. Azt hiszi, hogy Isten tette őt meddővé, és hogy más megoldás nem létezhet. Az áldozata fájdalmat okoz neki, mégis önzetlenül meghozza. Ma, amikor az embereknek mindennél fontosabb a saját kívánságuk, milyen felemelő érzés Sára önzetlen áldozatkészségéről olvasni! Ha mi is készek vagyunk Isten szándékát saját érdekeink elé helyezni, akkor Sára hitét utánozzuk.

„DE BIZONY NEVETTÉL!”

Nem sokkal ezután Hágár teherbe esik. Valószínűleg meg van győződve róla, hogy ő most már fontosabb, mint Sára, ezért gúnyolni kezdi úrnőjét. Micsoda csapás ez a meddő Sárának! Ábrahám engedélyével és Isten támogatásával Sára megbünteti Hágárt, de az nem derül ki, hogy hogyan. Megszületik Hágár fia, Ismáel, majd évek telnek el (1Mózes 16:4–9, 16). Sára már 89 éves, a férje 99, amikor Ábrahám újabb üzenetet kap Jehovától. Ráadásul nem is akármilyen üzenetet!

Jehova újból megígéri barátjának, Ábrahámnak, hogy az utódjából nagy nemzet lesz. A nevét is megváltoztatja. Eddig Ábrámnak hívták, de ettől fogva Ábrahám lesz, aminek a jelentése: ’sokaság atyja’. És most először kiderül, hogy Sárának mi a szerepe. Jehova az ő nevét is megváltoztatja. Szárai volt eddig a neve, ami feltehetően ’perlekedőt’ jelent, most pedig Sára lesz, ahogyan mindannyian ismerjük őt. De mit jelent ez a név? Azt, hogy ’fejedelemnő’! Jehova azt is elmondja, hogy miért választotta ennek a nagyszerű asszonynak ezt a nevet: „Megáldom őt, és fiút adok neked tőle; és megáldom Sárát, és nemzetekké lesz; népek királyai származnak majd tőle” (1Mózes 17:5, 15, 16).

Jehova szövetséget kötött Ábrahámmal, hogy az utódján keresztül megáldja az összes nemzetet. És az ígérete Sára fián keresztül teljesedik! Az Izsák nevet választja a fiúnak, aminek a jelentése: ’nevetés’. Amikor Ábrahám meghallja, hogy Jehova szerint Sára gyermeket fog szülni, arcra borul, és nevetni kezd (1Mózes 17:17). Odavan a csodálkozástól és a boldogságtól! (Róma 4:19, 20). És Sára?

Nem sokkal ezután három idegen férfi érkezik Ábrahám sátrához. Melegen tűz a nap, de ez az idős házaspár azonnal hozzálát, hogy megvendégelje a látogatókat. Ábrahám így szól Sárához: „Siess! Gyúrj tésztát három szea finomlisztből, és készíts kerek kenyeret.” A vendéglátás nagyon sok munkával jár. Ezért Ábrahám nem hagy minden munkát a feleségére, sietve levág egy fiatal bikát, és ételt-italt készít (1Mózes 18:1–8). A férfiakról kiderül, hogy Jehova angyalai! Pál apostolnak valószínűleg ez a jelenet járhatott az eszében, amikor ezt írta: „A vendégszeretetről ne feledkezzetek meg, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül” (Héberek 13:2). Tudnánk mi is utánozni Ábrahám és Sára kiemelkedő vendégszeretetét?

Sára nagyon vendégszerető volt

Az egyik angyal megismétli Isten ígéretét Ábrahámnak arról, hogy Sára fiút fog szülni. Eközben Sára bent van a sátorban, onnan hallgatja őket. Annyira meghökkentőnek tartja, hogy az ő korában szüljön, hogy nem tudja visszatartani a nevetését, és ez csúszik ki a száján: „Vénségemre vajon lehet gyönyörűségem, amikor az én uram is öreg már?” Az angyal egy kérdést tesz fel Sárának, amivel kiigazítja őt: „Lehetetlen-e valami Jehovának?” Sára ijedtében védekezik, és nagyon is gyarló ember módjára reagál: „Nem nevettem!” Az angyal ezt válaszolja: „De bizony nevettél!” (1Mózes 18:9–15).

Azért nevet Sára, mert nincs hite? Dehogy! A Biblia ezt írja: „Hit által kapott maga Sára is erőt, hogy magot foganjon, méghozzá akkor, amikor túl volt már a koron, mivel hűnek tartotta azt, aki ígéretet tett” (Héberek 11:11). Jól ismeri Jehovát, tudja, hogy bármelyik ígéretét képes teljesíteni. Melyikünk ne szeretné, ha ekkora hite lenne? Jól tesszük, ha egyre jobban megismerjük Jehovát, a Biblia Istenét. Rá fogunk jönni, hogy Sárának nem véletlenül volt ekkora hite, hiszen Jehova mindig hű az ígéretéhez. Mindent véghezvisz, amit megígér, olykor úgy, hogy ámulatba ejt minket, vagy kétkedő mosolyt csal az arcunkra.

„HALLGASS A SZAVÁRA”

Sára ajándékot kapott a kiemelkedő hitéért

Sára 90 éves korában végre örömmel élheti át azt a pillanatot, melyre egész életében vágyott. Fiút szül szeretett férjének, aki már 100 éves. Ábrahám Izsáknak nevezi el a kisbabát, ahogyan Isten mondta neki. A név jelentése: ’nevetés’. Szinte magunk előtt látjuk Sárát, amint kimerülten, de boldog mosollyal így szól: „Nevetést szerzett nekem Isten: aki csak hallja, nevetni fog [velem]” (1Mózes 21:6). Ez a csodálatos ajándék biztosan élete végéig nagy örömmel tölti el, ám komoly felelősséggel is jár.

Amikor Izsák ötéves, a család megünnepli, hogy abbamarad a szoptatása. De nem mindenki örül. Azt olvassuk, hogy Sára aggasztó dologra figyel fel. Ismáel, Hágár 19 éves fia folyton gúnyolja a kis Izsákot. És ez nem csupán gyerekes ugratás. Pál apostol később ihletés alatt üldözésnek nevezi Ismáel viselkedését. Sára jól látja, mit is jelent ez: komoly veszélyben forog a fia jóléte. Izsák nem csupán a fia, hanem fontos szerepe van Jehova szándékában. Így hát összeszedi minden bátorságát, és határozottan megkéri Ábrahámot, hogy küldje el Hágárt és Ismáelt (1Mózes 21:8–10; Galácia 4:22, 23, 29).

Mit tesz Ábrahám? Ezt olvassuk: „nagyon ellenére volt Ábrahámnak ez a dolog a fiával kapcsolatban.” Igazán szereti Ismáelt, és ez az apai érzés erősen él benne. Jehova azonban tisztán látja a dolgot, és közbelép. Ezt mondja Ábrahámnak: „Ne legyen ellenedre semmi, amit Sára mond a fiúról és a rabszolganőről. Hallgass a szavára, mert amit a magodnak fognak hívni, az Izsák által lesz.” Jehova megnyugtatja Ábrahámot, hogy gondoskodik Hágárról és a fiáról. Ábrahám engedelmesen eleget tesz a kérésnek (1Mózes 21:11–14).

Sára igazi társa, kiegészítője Ábrahámnak. Nem azt mondja a férjének, amit hallani akar. Amikor észrevesz valamit, ami kárt okozna a családnak, nyíltan beszél róla. Őszinteségét ne tévesszük össze a tiszteletlenséggel. Péter apostol, aki maga is nős volt, később kimagasló példaként említi őt, mint olyan feleséget, aki mélységesen tiszteli a férjét (1Korintusz 9:5; 1Péter 3:5, 6). Ha Sára nem szólna a férjének, akkor nem tisztelné őt, mivel nagy kárt okozna neki is, és az egész családnak. Ám ő szeretettel elmondja, amit el kell mondania.

Sok feleség a példaképének tartja Sárát. Megtanulják tőle, hogyan kommunikáljanak őszintén és tisztelettel a férjükkel. Talán néha szeretnék, hogy Jehova az ő esetükben is közbelépjen, mint ahogy Sára esetében. De ettől függetlenül sokat tanulhatnak Sára kimagasló hitéből, szeretetéből és türelméből.

Jehova nevezte el Sárát fejedelemnőnek, de ő nem várta el, hogy ilyen méltósággal bánjanak vele

Bár maga Jehova nevezte el ezt a nagyszerű asszonyt fejedelemnőnek, Sára sosem várta el, hogy ilyen méltósággal bánjanak vele. Nem csoda, hogy amikor 127 éves korában meghalt, Ábrahám gyászolta és siratta őt * (1Mózes 23:1, 2). Mélységesen hiányzott neki szeretett fejedelemnője. Biztosan Jehova Istennek is hiányzik ez a hithű asszony, és életre fogja kelteni őt a paradicsomi földön. Boldog örök élet vár Sárára, és mindenkire, aki utánozza a hitét (János 5:28, 29).

^ 3. bek. Ábrahámot eredetileg Ábrámnak, a feleségét, Sárát pedig Szárainak hívták. Később Isten megváltoztatta a nevüket. Az egyszerűség kedvéért a közismert Ábrahám és Sára nevet használjuk.

^ 10. bek. Jehova egy ideig eltűrte a többnejűséget és azt, hogy egy férfinak ágyasa legyen. Később azonban felhatalmazta Jézus Krisztust, hogy megerősítse az Éden-kertben felállított szabályt a házasságra: egy férfinak egy felesége lehet (1Mózes 2:24; Máté 19:3–9).

^ 25. bek. Sára az egyetlen nő, akiről az ihletett bibliai beszámoló leírja, hogy hány évesen halt meg.