EGY ismerősöd ájultan a földre zuhan. A teste megmerevedik, a feje és a végtagjai rángatózni kezdenek. Ha tudod, hogy epilepsziás, megkönnyítheted a helyzetét, amíg szakszerű segítség érkezik. Ebben a cikkben néhány fontos tudnivalót közlünk erről a gyakran félreértett betegségről.

Mi az epilepszia? Az epilepszia egy agyi rendellenesség, mely rövid görcsrohamokban jelentkezik. Egy-egy roham általában nem tart tovább öt percnél. A cikk bevezetőjében említett szituáció az úgynevezett grand mal, azaz nagyroham jellegzetességeit mutatja.

Mi okozza a görcsrohamokat? A kutatók szerint akkor lép fel roham, amikor az agysejtek között rendellenesen felerősödik az elektromos tevékenység. De hogy ezt mi váltja ki, azt még nem tudták megállapítani.

Mit tegyek, ha a környezetemben valakinek nagyrohama van? Egy kézikönyv azt tanácsolja, hogy „a szemlélők hagyják, hogy lefolyjon a roham, ne avatkozzanak közbe, csak arról győződjenek meg, hogy a beteg nincs-e fizikailag veszélyben, és tud-e lélegezni”. De „mentőt kell hívni, ha a roham tovább tart öt percnél, ha az első rohamot rögtön egy második követi, vagy ha a roham után néhány perccel a beteg nem nyeri vissza az eszméletét” (The Encyclopedia of the Brain and Brain Disorders).

Hogyan segíthetek a betegnek roham közben? Tegyél valami puha anyagot a feje alá, és távolítsd el az éles tárgyakat a feje közeléből. Miután abbamaradnak a rángások, fordítsd a beteget az oldalára, ahogy a 13. oldalon lévő ábrán látható.

Mi a teendő, miután a beteg magához tér? Először is, nyugtasd meg, hogy minden rendben. Segíts neki felállni, és vidd el egy olyan helyre, ahol lepihenhet. A legtöbben zavartak és álmosak ilyenkor, mások viszont gyorsan helyrejönnek, és ott folytatják, ahol a roham előtt abbahagyták.

Mindig rángógörcsökkel jár az epilepsziás roham? Nem. Egyes esetekben csupán néhány másodpercig tartó tudatzavar következik be, és a beteg nem esik össze. Ez az úgynevezett petit mal, azaz kisroham, mely rendszerint rövid ideig tart, és nincsenek utóhatásai. Némelyik epilepsziás beteg hosszabb, néhány percig tartó kisrohamot él át, és ilyenkor fel-alá járkál a szobában, rángatja a ruháját vagy más furcsa viselkedést produkál.  A roham után zavartság léphet fel.

Milyen együtt élni az epilepsziával? Sok epilepsziás beteg érthető módon szűnni nem akaró félelemmel küzd, hogy mikor és hol tör rá a következő roham. Mivel tartanak a szégyentől, lehet, hogy nem szívesen mennek emberek közé.

Hogyan támogathatok egy epilepsziás beteget? Bátorítsd, hogy ne fojtsa magába az érzéseit, és hallgasd meg figyelmesen. Kérdezd meg, hogy mit tegyél, ha rohama van. Mivel a legtöbb epilepsziás nem ül volán mögé, felajánlhatod, hogy elviszed, ha mennie kell valahová, vagy elintézel neki valamit.

Csökkenthető a rohamok gyakorisága, vagy akár el is kerülhetők? Egyes tényezők – például a stressz és az alváshiány – növelik a roham kockázatát. A szakemberek ezért azt tanácsolják a betegeknek, hogy a stressz csökkentése végett mozogjanak rendszeresen, és pihenjenek eleget. Bizonyos esetekben a gyógyszerek is hatékonyak a rohamok megelőzésében.