Tervezés eredménye?

A baktérium ostora

● Még egy igen erős nagyítású mikroszkóp alatt is parányinak és jelentéktelennek tűnik. Egy csónak farmotorjához is szokták hasonlítani. De mi tulajdonképpen a baktérium ostora?

A természetben sokféle élőlénynek van ostora, de nagy valószínűséggel a baktérium ostorával (vagy latin eredetű szóval flagellumával) foglalkoznak legtöbbet a kutatók. A baktérium sejtfalához kapcsolódó ostor a forgásával lehetővé teszi, hogy a mikroorganizmus előre haladjon, megálljon, visszafelé mozogjon, vagy irányt változtasson. Becslések szerint az általunk ismert baktériumfajok felének van valamiféle ostora.

A baktériumok és más mikroorganizmusok DNS-e tartalmazza az ostornak és a hajtóművének a „tervrajzát”. Az egész szerkezet körülbelül 40 fehérjéből áll, amelyeket egy motor alkatrészeihez hasonlíthatnánk. Hihetetlen, de mindössze 20 perc alatt képes felépíteni önmagát!

Egy kiadvány erről tájékoztat: „A baktérium ostorában lévő forgó motor percenként 6000–17 000 fordulatot tesz meg. Az pedig még érdekesebb, hogy csupán egy negyedfordulatnyi idő alatt képes megváltoztatni a forgásirányát, és utána a másik irányban produkálni a 17 000-es percenkénti fordulatszámot” (The Evolution Controversy). A New Scientist című folyóirat azt írja a baktérium ostoráról, hogy az „tökéletes példa egy összetett molekuláris rendszerre; olyan bonyolult nanogépezet, melyet egyetlen mérnök sem lenne képes megépíteni”.

A tudósokat zavarba ejti az a tény, hogy amikor a baktérium apró ostora felépíti önmagát, pontosan olyan sorrendbe rakja mind a 40 alkotóelemét, hogy azok megfelelő módon kapcsolódnak egymáshoz, és kifogástalanul működnek.

Mit gondolsz? A véletlen folytán jött létre a baktérium ostora, vagy tervezés eredménye?

[Ábra/​kép a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

rotor

csapágy

kampó

filamentum (propeller)

ostorok

[Kép]

Egy baktérium nagyítva

[Forrásjelzések]

Kis kép: © Scientifica/​Visuals Unlimited, Inc.; ostor: Art source courtesy of www.arn.org