Az erkölcsös emberek tisztában vannak azzal, hogy mi helyes, és mi helytelen. Az értékrendjük nem attól függ, hogy éppen mit éreznek egy adott pillanatban. Inkább szilárdan meghatározott alapelvek szerint élik az életüket, még akkor is, ha mások nem látják őket.

A gyermekek mindenfélét hallanak arról, hogy mi helyes, és mi nem, például az iskolatársaiktól, a zenék szövegében, a tévében vagy a moziban. Emiatt elbizonytalanodhatnak, hogy tényleg az-e a helyes, amit ők annak tartanak.

Ez különösen igaz a tinédzserkorban. Egy könyv szerint eddigre a gyermekeknek már „érteniük kell, hogy a társaik és a média erős nyomást gyakorol rájuk, hogy úgy viselkedjenek, hogy a környezetük elfogadja őket, és meg kell tanulniuk, hogy a döntéseiket a saját értékrendjük alapján hozzák meg, még ha ez más is, mint a barátaiké” (Beyond the Big Talk). Ebből világosan látszik, hogy még a tinédzserkor előtt kell a gyermekekbe csepegtetni az erkölcsi elveket.

Állíts fel erkölcsi elveket.

BIBLIAI ALAPELV: Az érett embereknek „a használat során edzetté vált az érzékelőképességük, hogy különbséget tudjanak tenni a helyes és a helytelen között” (Héberek 5:14).

• Tudatosítsd a gyermekedben, hogy mi helyes, és mi helytelen. A mindennapi helyzetekből kiindulva mutass rá a különbségre: „Ez becsületes; ez becstelen.” „Ezt jelenti a hűség; ezt a hűtlenség.” „Ez kedves; ez bántó.” Idővel a gyermeked tudni fogja, hogy melyik tett erkölcsös, és melyik nem.

• Magyarázd el, mi miért helyes vagy helytelen. Tegyél fel ilyen kérdéseket: Miért az a legjobb, ha becsületes az ember? Hogyan teszi tönkre a barátságokat a hazugság? Miért helytelen a lopás? Hass a gyermeked logikájára és a kialakulóban lévő lelkiismeretére.

• Hangsúlyozd ki, miért hasznos azt tenni, ami helyes. Ezt mondhatnád: „Ha becsületes vagy, bízni fognak benned mások.” Vagy: „Ha kedves vagy, szívesen lesznek mások a társaságodban.”

Az egész családod arról legyen ismert, hogy ragaszkodik az erkölcsi elveihez.

 BIBLIAI ALAPELV: „győződjetek meg arról, hogy milyenek vagytok” (2Korintusz 13:5).

• Az erkölcsi értékrendetek a családod életének a része kell hogy legyen. Így tudod csak őszintén elmondani az alábbiakat:

  • „A mi családunk nem hazudik.”

  • „Mi nem ütünk meg másokat, és nem kiabálunk velük.”

  • „Mi nem beszélünk bántóan.”

A gyermeked látni fogja, hogy az erkölcsi értékek nem pusztán szabályok, melyeket be kell tartani, hanem olyan elvek, melyek a családotokat jellemzik.

• Gyakran beszélj a gyermekeddel a családotok értékrendjéről. Utalj mindennapi helyzetekre. Hasonlítsd össze az értékrendeteket a médiában vagy az iskolában hallható elvekkel. Tegyél fel ilyen kérdéseket: „Te mit tennél?”; „Mit tenne a családunk?”

Erősítsd meg az elhatározását, hogy azt teszi, ami helyes.

BIBLIAI ALAPELV: „Őrizzétek meg a jó lelkiismeretet” (1Péter 3:16).

• Dicsérd meg a jó viselkedéséért. Ha a gyermeked erkölcsösen viselkedik egy helyzetben, dicsérd meg, és mondd el, hogy miért volt jó az, amit tett. Például ezt mondhatnád: „Büszke vagyok rád, mert becsületes voltál.” Ha pedig bevallja, hogy valami rosszat csinált, dicsérd meg az őszinteségéért, mielőtt rendreutasítod.

• Fedd meg a rossz viselkedéséért. Segíts a gyermekednek, hogy vállalja a felelősséget a tetteiért. Tudnia kell, mit csinált rosszul, és hogy a tette miben tér el a családotok értékrendjétől. Vannak szülők, akik nem szeretnék, ha a gyermeküknek rossz érzései lennének azért, mert rosszat tettek. De ha megbeszéled vele a fentieket, akkor képzed a lelkiismeretét, hogy tudja, mi helyes, és mi nem.