Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

NIKASEMƆ 8

LALA 123 Ba Ohe Shi Ohã Teokrase Gbɛtsɔɔmɔ

Yaa Nɔ Okɛ Yehowa Gbɛtsɔɔmɔ Atsu Nii

Yaa Nɔ Okɛ Yehowa Gbɛtsɔɔmɔ Atsu Nii

“Mi Yehowa, miji . . . mɔ ni tsɔɔ bo gbɛ.”YES. 48:17.

NƆ NI WƆBAAKASE

Nikasemɔ nɛɛ baaye abua wɔ ni wɔna bɔ ni Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ gbɛ ŋmɛnɛ, kɛ jɔɔmɔi ni wɔnáa kɛ́ wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔ tsu nii.

1. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni wɔhã Yehowa atsɔɔ wɔ gbɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ mli.

 ŊƆƆ lɛ akɛ, olaaje yɛ koo ko mli. Jɛmɛ yɛ gbeyei waa, ejaakɛ kooloi awuiyelɔi kɛ kooloi bibiibibii ni pɔizin yɔɔ amɛmli yɛ jɛmɛ, ni gbɛ lɛ nɔ yɛ dokoidokoi. Kɛ́ oná mɔ ko ni le koo lɛ mli jogbaŋŋ ni baanyɛ atsɔɔ bo hei ni obaanyɛ otsɔmɔ ni okɛ oshãra ko ekpeee lɛ, ani kulɛ eŋɔŋ onaa? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaaŋɔɔ onaa waa! Jeŋ ni wɔyɔɔ mli nɛɛ tamɔ nakai koo lɛ. Nibii babaoo yɛ mli ni baanyɛ afite wɔ kɛ Yehowa teŋ. Shi wɔyɛ mɔ ko ni he esa waa ni baanyɛ atsɔɔ wɔ gbɛ. Lɛ ji, Yehowa. Etsɔɔ wɔ hei ni wɔbaanyɛ wɔtsɔmɔ koni wɔkɛ oshãra ko akakpe kɛyashi wɔbaayashɛ jeŋ hee lɛ mli shweshweeshwe ni wɔhi shi kɛya naanɔ.

2. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔɔ wɔ gbɛ?

2 Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔɔ wɔ gbɛ? Gbɛ titri ni etsɔɔ nɔ ji e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ. Shi ekɛ adesai hu tsuɔ nii kɛtsɔɔ wɔ gbɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etsɔɔ “nyɔŋ anɔkwafo kɛ hiɛshikalɔ lɛ” nɔ ehãa wɔ mumɔŋ niyenii koni no aye abua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai. (Mat. 24:45) Agbɛnɛ hu, Yehowa tsɔɔ hii ni sa anɔ etsɔɔ wɔ gbɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔi kɛ asafoŋ onukpai woɔ wɔ hewalɛ ni amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi hãa wɔ koni no aye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔkpee shihilɛi ni mli wawai anaa. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa tsɔɔ wɔ gbɛ yɛ naagbee gbii ni mli shihilɛ wa nɛɛ amli! Egbɛtsɔɔmɔi lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔfee nɔ ni sa ehiɛ ni wɔya nɔ wɔnyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ.

3. Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Shi bei komɛi lɛ, ewa kɛhã wɔ akɛ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ baatsu nii, titri lɛ, kɛ́ hii ni yeee emuu ni kɛ egbɛtsɔɔmɔ lɛ hã wɔ. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, ekolɛ wɔnyaaa gbɛtsɔɔmɔ ni akɛhã wɔ lɛ he. Aloo ekolɛ wɔbaanu he akɛ, gbɛtsɔɔmɔ lɛ jɛɛɛ Yehowa ŋɔɔ, ejaakɛ wɔnaaa lɛ akɛ nilee yɛ mli. Yɛ bei ni tamɔ nɛkɛ amli lɛ, ehe baahia waa ni wɔhe wɔye akɛ Yehowa ji mɔ ni tsɔɔ ewebii lɛ gbɛ, ni kɛ́ wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔ tsu nii lɛ wɔbaaná he sɛɛ waa. Wɔbaasusu saji komɛi ahe yɛ nikasemɔ nɛɛ mli ni baaye abua wɔ ni wɔhe wɔye akɛ gbɛtsɔɔmɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ jɛ Yehowa ŋɔɔ. Nomɛi ji, (1) bɔ ni Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ gbɛ yɛ blema, (2) bɔ ni etsɔɔ wɔ gbɛ ŋmɛnɛ, kɛ (3) bɔ ni kɛ́ wɔkɛ egbɛtsɔɔmɔi lɛ tsu nii lɛ wɔnáa he sɛɛ.

Kɛjɛ blema aahu kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa kɛ adesai miitsu nii kɛmiitsɔɔ ewebii lɛ gbɛ (Kwɛmɔ kuku 3)


GBƐ NI YEHOWA TSƆ NƆ ETSƆƆ ISRAELBII LƐ GBƐ

4-5. Mɛni Yehowa fee kɛtsɔɔ akɛ eetsɔ Mose nɔ eetsɔɔ Israelbii lɛ gbɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ wolo lɛ hiɛ lɛ.)

4 Yehowa hala Mose koni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ be ni amɛshiɔ Ejipt lɛ. Ni ehã Israelbii okadi ko ni baahã amɛna akɛ eetsɔ Mose nɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ je tsɛre lɛ, Yehowa hãa amɛ atatu ni damɔ shi jaŋŋ, ni kɛ́ je na lɛ, ehãa amɛ la ni damɔ shi jaŋŋ. (2 Mo. 13:21) Mose nyiɛɔ atatu loo la ni damɔ shi jaŋŋ lɛ sɛɛ. Atatu lɛ tsɔɔ Mose kɛ Israelbii lɛ gbɛ kɛtee Ŋshɔ Tsuru lɛ naa. Shi no mli lɛ, Ejipt asraafoi lɛ nyiɛ amɛsɛɛ. No hewɔ lɛ, be ni Israelbii lɛ yashɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ naa lɛ, amɛsusu akɛ amɛka, ni Ejiptbii lɛ baabanina amɛ ni amɛgbe amɛ. Enɛ hã amɛtsui fã waa ni amɛsusu akɛ Mose ewo amɛ eshɛ efɔ. Shi no mli lɛ, jeee nakai kwraa. Yehowa je gbɛ ni ehã Mose kɛ amɛtsɔ jɛmɛ gbɛ lɛ. (2 Mo. 14:2) Kɛkɛ ni Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ehere amɛ.—2 Mo. 14:​26-28.

Mose nyiɛ atatu ni damɔ shi jaŋŋ lɛ sɛɛ kɛtsɔɔ Yehowa webii lɛ gbɛ yɛ ŋa lɛ nɔ (Kwɛmɔ kuku 4-⁠5)


5 Yɛ no sɛɛ afii 40 ni Israelbii lɛ kɛnyiɛ ŋa lɛ nɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, Mose tee nɔ etsɔ atatu ni damɔ shi jaŋŋ lɛ nɔ etsɔɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ gbɛ. a Be ko lɛ, Yehowa hã atatu ni damɔ shi jaŋŋ lɛ badamɔ Mose mama tsũ lɛ nɔ, he ni Israelbii lɛ fɛɛ baanyɛ ana. (2 Mo. 33:​7, 9, 10) Yehowa jɛɔ atatu lɛ mli ekɛ Mose wieɔ, ni Mose hu kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa kɛhã lɛ lɛ yahãa Israelbii lɛ. (Lala 99:7) Israelbii lɛ na faŋŋ akɛ Yehowa miitsɔ Mose nɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ.

Mose kɛ Yoshua, mɔ ni baye esɛɛ lɛ (Kwɛmɔ kuku 5, 7)


6. Te Israelbii lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ mɔ ni Yehowa tsɔɔ enɔ etsɔɔ amɛ gbɛ lɛ he? (4 Mose 14:​2, 10, 11)

6 Dɔlɛ sane ji akɛ, be ni eshɛ he ko lɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo jie amɛjwɛŋmɔ kɛje okadi ni Yehowa kɛhã amɛ kɛtsɔɔ amɛ akɛ eetsɔ Mose nɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ lɛ nɔ. (Kanemɔ 4 Mose 14:​2, 10, 11.) Amɛtee nɔ amɛfee nibii ni tsɔɔ akɛ amɛnaaa Mose akɛ mɔ ko ni Yehowa miitsɔ enɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa hãaa nakai yinɔbii lɛ fɛɛ aya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ.—4 Mo. 14:30.

7. Israelbii lɛ ateŋ namɛi kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii? (4 Mose 14:24) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

7 Shi Israelbii lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii. Amɛteŋ mɔ kome ji Kaleb. Yehowa wie yɛ ehe akɛ: “Kaleb . . . etee nɔ enyiɛ misɛɛ kɛ etsui fɛɛ.” (Kanemɔ 4 Mose 14:24.) Yehowa jɔɔ Kaleb ni ekɛ shikpɔŋ ni Kaleb sumɔɔ yɛ Kanaan lɛ po hã lɛ. (Yos. 14:​12-14) Israelbii lɛ ayinɔbii ni nyiɛ sɛɛ lɛ hu kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii. Be ni Yehowa hala Yoshua akɛ mɔ ni baaye Mose sɛɛ koni enyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ lɛ, “amɛbu lɛ waa ewala gbii abɔ fɛɛ.” (Yos. 4:14) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ ni ekɛ amɛba Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ.—Yos. 21:​43, 44.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ etsɔɔ ewebii lɛ gbɛ yɛ maŋtsɛmɛi lɛ agbii lɛ amli? Mɛni tsɔɔ nakai? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

8 Yɛ afii komɛi asɛɛ lɛ, Yehowa hole kojolɔi koni amɛtsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Agbɛnɛ hu, yɛ maŋtsɛmɛi lɛ agbii lɛ amli lɛ, Yehowa hole gbalɔi koni amɛtsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Maŋtsɛmɛi anɔkwafoi lɛ bo gbɛtsɔɔmɔi ni gbalɔi lɛ kɛhã amɛ lɛ toi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni gbalɔ Natan jaje Maŋtsɛ David lɛ, eba ehe shi ni ebo lɛ toi. (2 Sam. 12:​7, 13; 1 Kro. 17:​3, 4) Agbɛnɛ hu, Maŋtsɛ Yehoshafat kɛ gbɛtsɔɔmɔi ni gbalɔ Yahaziel kɛhã lɛ tsu nii, ni ewo Yudabii lɛ hewalɛ ni ‘amɛhe Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ amɛye.’ (2 Kro. 20:​14, 15, 20) Ni be ni Maŋtsɛ Hezekia hao waa lɛ, etee gbalɔ Yesaia ŋɔɔ kɛhã gbɛtsɔɔmɔ. (Yes. 37:​1-6) Be fɛɛ be ni maŋtsɛmɛi lɛ kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ baatsu nii lɛ, Yehowa jɔɔ amɛ ni ebuɔ maŋbii lɛ ahe. (2 Kro. 20:​29, 30; 32:22) Kulɛ esa akɛ maŋbii lɛ fɛɛ ana akɛ, Yehowa miitsɔ gbalɔi lɛ anɔ eetsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Shi maŋtsɛmɛi lɛ kɛ Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo booo Yehowa gbalɔi lɛ toi.—Yer. 35:​12-15.

Maŋtsɛ Hezekia kɛ gbalɔ Yesaia (Kwɛmɔ kuku 8)


BƆ NI YEHOWA TSƆƆ BLEMA KRISTOFOI LƐ GBƐ

9. Namɛi anɔ Yehowa tsɔ etsɔɔ blema Kristofoi lɛ gbɛ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

9 Ato Kristofoi lɛ asafo lɛ shishi yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ etsɔɔ blema Kristofoi nɛɛ gbɛ? Ehala Yesu akɛ Kristofoi asafo lɛ yitso. (Efe. 5:23) Shi Yesu kɛ ekaselɔi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ewieee akɛ aŋkroaŋkro ni etsɔɔ lɛ nɔ ni efee. Moŋ lɛ, etsɔ bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ nɔ etsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. (Bɔf. 15:​1, 2) Agbɛnɛ hu, ahala asafoŋ onukpai ni amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi ahã asafoi lɛ.—1 Tes. 5:12; Tito 1:5.

Bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ (Kwɛmɔ kuku 9)


10. (a) Te blema Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhã amɛ lɛ ahe? (Bɔfoi 15:​30, 31) (b) Mɛni hewɔ ewa kɛhã mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ ateŋ mɛi komɛi akɛ amɛbaabo mɛi ni Yehowa ehala amɛ akɛ amɛtsɔɔ amɛ gbɛ lɛ toi lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “ Nɔ Hewɔ Ni Mɛi Komɛi Booo Hii Ni Yehowa Ehala Akɛ Amɛtsɔɔ Ewebii Lɛ Gbɛ Lɛ Toi.”)

10 Te blema Kristofoi lɛ fee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhã amɛ lɛ ahe? Amɛteŋ mɛi babaoo ná gbɛtsɔɔmɔ ni akɛhã amɛ lɛ he miishɛɛ ni amɛkɛtsu nii. Anɔkwa, “amɛmii shɛ amɛhe waa diɛŋtsɛ yɛ hewalɛwoo lɛ hewɔ.” (Kanemɔ Bɔfoi 15:​30, 31.) Shi ŋmɛnɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔɔ ewebii lɛ gbɛ?

BƆ NI YEHOWA TSƆƆ EWEBII LƐ GBƐ ŊMƐNƐ

11. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa miitsɔɔ mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ gbɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli?

11 Ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa miiya nɔ eetsɔɔ ewebii lɛ gbɛ. Eefee nakai kɛmiitsɔ Biblia lɛ kɛ e-Bi lɛ, ni ji asafo lɛ yitso lɛ nɔ. Shi ani nɔ ko yɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa miiya nɔ ekɛ adesai miitsu nii kɛmiitsɔɔ ewebii lɛ gbɛ? Hɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, naa nibii komɛi ni tee nɔ yɛ afi 1870 mli ni tsɔɔ nakai. Nakai afi lɛ nɔ Charles Taze Russell kɛ mɛi ni fata ehe lɛ yɔse akɛ afi 1914 baafee be ko ni sa kadimɔ waa, ejaakɛ Biblia mli gbalɛ ni kɔɔ be ni abaato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ he lɛ baaba mli yɛ nakai afi lɛ mli. (Dan. 4:​25, 26) Biblia mli gbalɛi ni amɛkase lɛ ni hã amɛmu sane naa nakai. Ani no mli lɛ Yehowa miitsɔ Biblia lɛ nɔ eetsɔɔ amɛ gbɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ eetsɔɔ amɛ gbɛ, ejaakɛ yɛ afi 1914 lɛ, nibii ni tee nɔ lɛ hã ana akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ebɔi nɔyeli. Awu Jeŋ Ta I, ni nɔ ni nyiɛ sɛɛ kɛba ji tsɛŋemɔ helai, shikpɔŋhosomɔi, kɛ hɔmɔ. (Luka 21:​10, 11) Ekã shi faŋŋ akɛ, no mli lɛ Yehowa miitsɔ hii anɔkwafoi nɛɛ anɔ eetsɔɔ ewebii lɛ gbɛ.

12-13. Mɛɛ gbɛjianɔ ato be ni awuɔ Jeŋ Ta II lɛ koni no ahã wɔshiɛ ni wɔtsɔɔ nii waa?

12 Agbɛnɛ hu, naa nɔ ni ba be ni awuɔ Jeŋ Ta II lɛ. Nyɛmimɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ yitso lɛ kase Kpojiemɔ 17:8 lɛ, ni enɛ hã amɛyɔse akɛ Jeŋ Ta II lɛ eyagbeŋ naa kɛ Harmagedon ta lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, amɛna akɛ ta lɛ sɛɛ baafo ni toiŋjɔlɛ baahi shi ni Yehowa Odasefoi baaná hegbɛ amɛshiɛ amɛhã mɛi babaoo. No hewɔ lɛ, amɛkpɛ yiŋ ko ni efee tamɔ nɔ ni nilee bɛ mli yɛ nakai be lɛ mli. Amɛto Watchtower Bible College (School) of Gilead lɛ shishi koni akɛtsɔse nyɛmimɛi lɛ ni amɛbatsɔmɔ maŋsɛɛ sɔɔlɔi ni amɛyashiɛ ni amɛtsɔɔ mɛi nii yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Be ni ta lɛ yaa nɔ po lɛ, atsu maŋsɛɛ sɔɔlɔi lɛ kɛtee je lɛ hei srɔtoi ni amɛyashiɛ. Agbɛnɛ hu, nyɔŋ anɔkwafo lɛ to Nikasemɔ Yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Mli b lɛ shishi koni akɛtsɔse nyɛmimɛi fɛɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ koni amɛnyɛ amɛshiɛ ni amɛtsɔɔ nii jogbaŋŋ. Atsɔ gbɛi nɛɛ anɔ asaa Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛhã nitsumɔ ni kã amɛhiɛ lɛ.

13 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔmiina faŋŋ akɛ Yehowa tsɔɔ ewebii lɛ gbɛ yɛ nakai be ni mli wa lɛ mli. Kɛjɛ be ni awu Jeŋ Ta II lɛ kɛbaa nɛɛ lɛ, toiŋjɔlɛ yɛ maji babaoo anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa webii ni yɔɔ maji nɛɛ anɔ lɛ enyɛ eshiɛ ni nɔ ko etsiii amɛ gbɛ. Anɔkwa, nitsumɔ lɛ ewo yibii waa.

14. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔmu wɔfɔ̃ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa asafo lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛhãa wɔ lɛ anɔ ni wɔkɛtsu nii lɛ? (Kpojiemɔ 2:1) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

14 Ŋmɛnɛ lɛ, Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ miiya nɔ eehã Kristo miitsɔɔ lɛ gbɛ. Eesumɔ ni gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhãa nyɛmimɛi lɛ afee nɔ ni jɛ Yehowa kɛ Yesu ŋɔɔ. Etsɔɔ kpokpaa nɔkwɛlɔi kɛ asafoŋ onukpai lɛ anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ hãa asafoi lɛ. c Asafoŋ onukpai ni afɔ amɛ mu lɛ, kɛ agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, asafoŋ onukpai krokomɛi lɛ fɛɛ yɛ Kristo ‘ninejurɔ.’ (Kanemɔ Kpojiemɔ 2:1.) Shi asafoŋ onukpai nɛɛ yeee emuu ni amɛtɔ̃ɔ. Nakai nɔŋŋ Mose, Yoshua, kɛ bɔfoi lɛ hu tɔ̃ yɛ bei komɛi amli. (4 Mo. 20:12; Yos. 9:​14, 15; Rom. 3:23) Kristo miiya nɔ eetsɔɔ nyɔŋ anɔkwafo lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ gbɛ ni ebaaya nɔ efee nakai “kɛyashi je lɛ naagbee gbii lɛ amli.” (Mat. 28:20) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔna gbɛtsɔɔmɔi fɛɛ ni mɛi ni nyiɛɔ hiɛ lɛ kɛhãa wɔ lɛ akɛ, Kristo ŋɔɔ ejɛ ni wɔkɛtsu nii.

Mɛi ni ji Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ mli bii ŋmɛnɛ (Kwɛmɔ kuku 14)


KƐ́ WƆTEE NƆ WƆKƐ YEHOWA GBƐTSƆƆMƆI TSU NII LƐ, WƆNÁA HE SƐƐ

15-16. Mɛni okaseɔ yɛ mɛi ni kɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii lɛ aniiashikpamɔi lɛ amli?

15 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi tsu nii lɛ, wɔnáa he sɛɛ bianɛ po. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Andy kɛ eŋa Robyn lɛ bo gbɛtsɔɔmɔ ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ kɛhã akɛ, wɔkatiu heloonaa nibii babaoo asɛɛ lɛ toi. (Heb. 13:5) Enɛ hewɔ lɛ, amɛnyɛ amɛkɛ amɛhe hã kɛyaye amɛbua kɛmamɔ asafo lɛ tsũi. Robyn wie akɛ: “Bei pii lɛ, wɔyahiɔ shĩai ni daraaa ni kpatai bɛ he lɛ amli. Agbɛnɛ hu, misumɔɔ mfonirishamɔ waa, shi ehe bahia ni mahɔ̃ɔ nibii ni mikɛshaa mfoniri lɛ ateŋ babaoo, ni enɛ hã mifó waa. Shi mikase Abraham ŋa Sara, ni mitswa mifai shi akɛ majie mijwɛŋmɔ kɛje nibii ni eŋmɛɛ mi lɛ anɔ, ni mikɛ mijwɛŋmɔ ama nibii ni miifee miihã Yehowa bianɛ lɛ anɔ koni no ahã maná miishɛɛ.” (Heb. 11:15) Mɛɛ gbɛ nɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ ná yiŋ ni amɛkpɛ nɛɛ he sɛɛ? Robyn wie akɛ: “Le ni wɔle akɛ wɔkɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ miihã Yehowa lɛ hãa wɔtsui nyɔɔ wɔmli waa. Kɛ́ wɔmiiye wɔmiibua kɛmiimamɔ asafo lɛ tsũi lɛ, no hãa wɔnaa bɔ ni jeŋ hee lɛ mli baaŋɔɔ ahã.” Andy hu fi nɔ ni ewie lɛ sɛɛ, ni ewie akɛ: “Akɛni wɔkɛ wɔbe kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ fiɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ miishɛɛ waa.”

16 Mɛɛ sɛɛnamɔ kroko wɔnáa kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii? Be ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Marcia lɛ gbe sɛkɛndre skul naa lɛ, ekɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ ekɛ ŋaawoo ni nyɔŋ anɔkwafo lɛ kɛhã akɛ wɔkɛ Yehowa sɔɔmɔ afee wɔnitsumɔ titri lɛ baatsu nii. (Mat. 6:33; Rom. 12:11) Ewie akɛ: “Ahã mi hegbɛ ni miyakase nii yɛ yunivɛsiti ko afii ejwɛ ni miwooo he nyɔmɔ. Shi akɛni miitao ni matsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli hewɔ lɛ, mikpɛ miyiŋ akɛ maya tɛknikal skul ni mayakase nitsumɔ ko ni baaye abua mi ni mikɛ mihe awo be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Yiŋ ni mikpɛ nɛɛ ji yiŋ ni hi fe fɛɛ ni mikpɛ lɛ ateŋ ekome. Bianɛ lɛ, daa gbɛgbalɔ ji mi, ni nitsumɔ ni mitsuɔ hewɔ lɛ, minyɛɔ mijɛɔ shĩa miyayeɔ mibuaa yɛ Betel, ni mitsuɔ nitsumɔi krokomɛi hu yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni enɛɛmɛi fɛɛ ehã miná miishɛɛ waa.”

17. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi krokomɛi wɔnáa? (Yesaia 48:​17, 18)

17 Gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa asafo lɛ kɛhãa wɔ lɛ buɔ wɔhe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, abɔɔ wɔ kɔkɔ ni wɔkasumɔ heloonaa nibii babaoo, ni agbɛnɛ hu, wɔtsi wɔhe kɛje nibii ni baahã wɔku Nyɔŋmɔ mla mli lɛ ahe. Kɛ́ wɔbo gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ toi lɛ, Yehowa jɔɔ wɔ waa. Wɔhenilee gbaaa wɔnaa, ni wɔyeɔ wɔhe kɛjeɔ naagbai pii ahe. (1 Tim. 6:​9, 10) Enɛ hãa wɔnyɛɔ wɔkɛ wɔtsui muu fɛɛ jáa Yehowa. Ni kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔnáa miishɛɛ waa, wɔtoiŋ jɔɔ wɔ, ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli hu.—Kanemɔ Yesaia 48:​17, 18.

18. Mɛni hewɔ otswa ofai shi akɛ obaaya nɔ okɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ atsu nii?

18 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yehowa baaya nɔ etsɔ adesai anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ahã wɔ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli kɛbote Afi Akpe Nɔyeli lɛ mli. (Lala 45:16) Ani wɔbaaya nɔ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni amɛkɛbaahã wɔ lɛ atsu nii kɛ́ wɔnyaaa he po? Bɔ ni wɔfeɔ wɔnii yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni akɛhãa wɔ bianɛ lɛ ahe lɛ ni baatsɔɔ. Enɛ hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi atsua nii be fɛɛ be, kɛ́ gbɛtsɔɔmɔi nɛɛ jɛ hii ni kwɛɔ wɔnɔ lɛ aŋɔɔ po. (Yes. 32:​1, 2; Heb. 13:17) Be ni wɔfeɔ nakai lɛ, nyɛhãa wɔhea Yehowa, mɔ ni tsɔɔ wɔ gbɛ lɛ wɔyea kɛ wɔtsui fɛɛ, ejaakɛ wɔle akɛ eetsɔɔ wɔ gbɛ koni wɔkayaje oshãra ko ni baafite wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ mli, ni agbɛnɛ hu, wɔyashɛ jeŋ hee lɛ mli shweshweeshwe ni wɔná naanɔ wala.

TE OBAAHÃ HETOO OHÃ TƐŊŊ?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ etsɔɔ Israelbii lɛ gbɛ?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ etsɔɔ blema Kristofoi lɛ gbɛ?

  • Kɛ́ wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ tsu nii ŋmɛnɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaaná he sɛɛ?

LALA 48 Wɔkɛ Yehowa Baanyiɛ Daa

a Yehowa hã bɔfo ko hu “nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ” ni etsɔɔ amɛ gbɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ bɔfo nɛɛ ji Mikael, ni ji gbɛ́i ni akɛtsɛɔ Yesu be ni eyɔɔ ŋwɛi lɛ.—2 Mo. 14:19; 32:34.

b Sɛɛ mli lɛ, abatsɛ skul nɛɛ akɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul. Ŋmɛnɛ lɛ, tsɔsemɔ nɛɛ fata wɔ-otsi teŋ kpee lɛ he.

c Kwɛmɔ akrabatsa ni yitso ji, “Nɔ Ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu Lɛ Tsuɔ” ni je kpo yɛ February 2021 Buu-Mɔɔ lɛ bf. 18.