Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

KASEMƆ AMƐHEMƆKƐYELI LƐ | SARA

“Mile Akɛ Yoo Ní He Yɔɔ Fɛo Jio”

“Mile Akɛ Yoo Ní He Yɔɔ Fɛo Jio”

SARA damɔ tsu lɛ mli ni eefolɔ ehe. Feemɔ Middle East yoo nɛɛ kɛ ehiŋmɛi diŋ fɛfɛo lɛ he mfoniri okwɛ. Ani ehiŋmɛi lɛ miitsɔɔ akɛ ewerɛ eho ehe? Kɛ́ nakai ni lɛ, ewaŋ kɛhaŋ wɔ akɛ wɔbaana nɔ hewɔ. Nibii babaoo etee nɔ yɛ shĩa nɛɛ. Lɛ kɛ ewu Abraham, ni esumɔɔ lɛ waa lɛ kɛ miishɛɛ ehi biɛ afii babaoo. * Amɛfee ekome kɛto nibii ahe gbɛjianɔ yɛ biɛ.

Amɛhi Ur, ni ji maŋtiase ko ni shika yɔɔ mli waa, ní ŋaalɔi kɛ guɔyelɔi babaoo yɔɔ mli lɛ mli. No hewɔ lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛyɛ nii waa. Shi Sara buɔ eshĩa lɛ waa fe ni ebaabu lɛ akɛ he ko ni ekɛ enibii baato kɛkɛ. Lɛ kɛ ewu ehi biɛ kɛ miishɛɛ, ni amɛkɛ naagbai hu ekpe yɛ biɛ afii babaoo. Amɛsɔle shii abɔ amɛhã Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ ni amɛsumɔɔ lɛ waa lɛ yɛ shĩa nɛɛ mli. Sara yɛ yiŋtoo babaoo hewɔ ni esumɔɔ shĩa nɛɛ.

Kɛ̃lɛ, Sara miisumɔ ni eshi nibii nɛɛ fɛɛ yɛ sɛɛ. Eyɛ mli akɛ no mli lɛ eye aaafee afii 60 moŋ, shi ebaafã gbɛ kɛya hei ni eleee, ní naagbai yɔɔ jɛmɛ, ní shihilɛ lɛ wa yɛ jɛmɛ, ní ebɛ hiɛnɔkamɔ ko akɛ ebaaku esɛɛ dɔŋŋ. Mɛni hã eshihilɛ tsake shwiaa nakai lɛ? Ni mɛni wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ akase kɛjɛ ehemɔkɛyeli lɛ mli?

“JEE OSHIKPƆŊ LƐ NƆ”

Ekã shi faŋŋ akɛ, Sara da yɛ Ur. Ŋmɛnɛ lɛ, maŋ lɛ etsɔ amaŋfɔ̃. Shi yɛ Sara beiaŋ lɛ, guɔyeli meelei tsɔɔ nui lɛ kɛ Eufrate Faa lɛ nɔ amɛkɛ ojarawa nibii jɛɔ shɔŋŋshɔŋŋ kɛbaa maŋtiase ni shika yɔɔ mli waa nɛɛ mli. Mɛi yiɔ Ur gbɛjegbɛi lɛ anɔ fɛɛ obɔ; obaana ni meelei ni aŋmɔlɔ amɛ yɛ waaf lɛ miishishii amɛhe, ni jarayeli nibii ebu yɛ amɛjaji lɛ amli. Bo lɛ feemɔ Sara he mfoniri, be ni edaa yɛ maŋtiase ni deka bɛ mli kwraa nɛɛ mli, ni enáa eleɔ mɛi babaoo kɛ amɛgbɛ́i lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, amɛ hu amɛbaakai lɛ waa, ejaakɛ no mli lɛ eji yoo ni he yɔɔ fɛo pam. Eyɛ wekumɛi babaoo hu yɛ jɛmɛ.

Ale Sara waa yɛ Biblia lɛ mli yɛ ehemɔkɛyeli kpele lɛ hewɔ—shi jeee hemɔkɛyeli yɛ nyɔŋtsere nyɔŋmɔ ni mɛi pii já yɛ Ur, he ni amã mɔɔ ko ahã nakai nyɔŋmɔ lɛ yɛ lɛ mli. Sara já Yehowa, ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Biblia lɛ etsɔɔɔ gbɛ nɔ ni etsɔ ená nakai hemɔkɛyeli lɛ. Kɛ́ hooo kwraa lɛ, be ko lɛ, etsɛ já wɔŋ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekɛ Abraham ni ye lɛ onukpa afii 10 lɛ bote gbalashihilɛ mli. * (1 Mose 17:17) Sɛɛ mli lɛ, abale Abraham akɛ ‘mɛi fɛɛ ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ atsɛ.’ (Romabii 4:11) Amɛfee ekome kɛtswa amɛgbala lɛ amɛma shi, ni efee nɔ ni bulɛ kɛ sanegbaa kpakpa yɔɔ mli, ni amɛfee ekome kɛtsu naagbai ni mli wala ni amɛkɛkpe lɛ ahe nii. Shi nɔ ni fe fɛɛ lɛ, suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛhã amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ titri ni fee amɛ ekome lɛ.

Sara sumɔ ewu waa diɛŋtsɛ, ni amɛfee ekome kɛma amɛshĩa lɛ yɛ amɛwekumɛi lɛ ateŋ yɛ Ur. Shi etsɛɛɛ kɛkɛ ni nɔ ko hã amɛfee shwɛm. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ, Sara “fee kene ni ebɛ bi.” (1 Mose 11:30) Yɛ kusum ni yɔɔ jɛmɛ yɛ nakai beiaŋ lɛ naa, Sara shihilɛ lɛ bafee kaa diɛŋtsɛ kɛhã lɛ. Shi etee nɔ eye e-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ ewu lɛ anɔkwa. Ekã shi faŋŋ akɛ, amɛŋɔ Lot, ni ji Abraham nyɛminuu ni egbo lɛ bi lɛ amɛfee amɛbi. Amɛtee nɔ amɛhi shi nakai kɛyashi be ko lɛ, nibii fɛɛ tsake.

Abraham ba Sara ŋɔɔ ní emii eshɛ ehe waa. Ekɛ shihilɛ ko ekpe ni ehã ehiɛ miifee lɛ yaa. Nyɔŋmɔ ni amɛjáa lɛ kɛ lɛ ewie—ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ejie ehe kpo po etsɔɔ lɛ kɛtsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ! Bo lɛ feemɔ Sara he mfoniri ni etsui miitswa, ni ekɛ ehiŋmɛi fɛfɛji lɛ ema ewu lɛ nɔ, ni eebi lɛ akɛ: “Mɛni ekɛɛ bo? Ofainɛ kɛɛmɔ mi!” Ekolɛ Abraham ta shi dã, ni esusu nii ahe; kɛkɛ ni ekɛɛ lɛ nɔ ni Yehowa ekɛɛ lɛ lɛ akɛ: “Jee oshikpɔŋ lɛ nɔ kɛ owekumɛi lɛ ateŋ ni oya shikpɔŋ ni matsɔɔ bo lɛ nɔ.” (Bɔfoi 7:2, 3) Be ni miishɛɛ ni amɛná shishijee lɛ naa bɔi shi baa lɛ, amɛsusu nitsumɔ ni Yehowa kɛhãa amɛ lɛ he. Ebi ni amɛshi ogbɔjɔ shihilɛ mli ni amɛyɔɔ lɛ kɛyahi hei srɔtoi! Mɛni Sara baafee? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Abraham gbe diŋŋ kɛkwɛ lɛ. Ani ebaafi ewu lɛ sɛɛ yɛ tsakemɔ kpele ni eba amɛshihilɛ mli nɛɛ hewɔ?

Ekolɛ wɔnuŋ yiŋ ni ebi ni Sara akpɛ lɛ shishi. Ekolɛ wɔbaakɛɛ akɛ, ‘Mi lɛ, Nyɔŋmɔ ekɛko mi loo mihefatalɔ ni wɔfee nɔ ko ni tamɔ nakai dã!’ Shi ani wɔ fɛɛ wɔkɛ shihilɛ ni tamɔ nakai ekpeee? Wɔyɛ jeŋ ko ni heloonaa nibii asɛɛtiumɔ eyi mli obɔ mli, ni enɛ baanyɛ ahã ekolɛ wɔkɛ ogbɔjɔ shihilɛ, wɔheloonaa nibii, loo nibii ni baahã wɔnu he akɛ wɔyɛ shweshweeshwe lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli. Shi Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔhala nɔ kroko—no ji ni wɔkɛ Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi aye klɛŋklɛŋ gbɛhe, ni tsɔɔ akɛ, wɔfee nibii ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ klɛŋklɛŋ moŋ fe ni wɔbaasa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ. (Mateo 6:33) Be ni wɔsusuɔ nɔ ni Sara fee lɛ he lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Mɛni mikɛbaaye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ mishihilɛ mli?’

AMƐJE ‘SHIKPƆŊ LƐ NƆ’

Be ni Sara toɔ enibii lɛ, ebawa kɛhã lɛ akɛ ebaana nɔ ni ekɛbaaya kɛ nɔ ni ebaashi. Enyɛŋ ekɛ nɔ ko ni mli tsii bɔ ni tejii kɛ afukpɔŋɔi nyɛŋ atere kɛya—nibii ni ebaawa akɛ ekɛbaafã gbɛ kɛya hei srɔtoi. Anɔkwa, ebaabi ni amɛhɔ̃ɔ amɛnibii lɛ babaoo, loo amɛkɛke. Agbɛnɛ hu lɛ, maŋtiase mli shihilɛ baaŋmɛɛ lɛ—bɔ ni ewaaa akɛ ebaanyɛ eyahé ŋmaa, laŋloo, aduawai, atadei, kɛ nibii krokomɛi ni he hiaa lɛ yɛ jaji anɔ kɛ shwapoi amli lɛ.

Sara hemɔkɛyeli lɛ tsirɛ lɛ ni eshi ogbɔjɔ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ fɛɛ yɛ sɛɛ

Ekolɛ ebawa kɛhã Sara akɛ ebaashi eshĩa lɛ diɛŋtsɛ hu. Kɛ́ Sara shĩa lɛ tamɔ shĩai babaoo ni yɔɔ Ur ni shitsalɔi ena lɛ, no lɛ nibii ni hãa shihilɛ feɔ ogbɔjɔ lɛ babaoo ŋmɛɛ lɛ. Nakai shĩai lɛ ekomɛi yɛ ni tsũi ni fa fe 12 yɛ mli, ni paipi hu yɛ ekomɛi amli. Ohiafoi ashĩai komɛi po yɛ ni awo yiteŋ jogbaŋŋ, atswa lɛ gbogbo, ni shinaa diɛŋtsɛ yɛ naa ni anyɛɔ aŋmɛɔ mli. Ani buu baanyɛ ahã amɛfee shweshweeshwe tamɔ nɛkɛ, ní julɔi gbaŋ amɛnaa? Aloo ní jatai, kootsɛi, oshishibrishii, kɛ ŋaŋgbeei—ni ji kooloi ni yɔɔ yɛ nakai beiaŋ lɛ, gbaŋ amɛnaa?

Ni eweku lɛ hu? Namɛi ebaashi yɛ sɛɛ? Ekolɛ famɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhã amɛ akɛ, ‘jee oshikpɔŋ lɛ nɔ kɛ ojakumɛi lɛ ateŋ’ lɛ baafee nɔ ko ni wa waa kɛhã lɛ. Akɛni Sara sumɔɔ gbɔmɔ hewɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ, eyɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei, wɔfasei, nyɛkwɛ̃mɛi kɛ tsɛkwɛ̃mɛi ni esumɔɔ amɛsane waa ní ekolɛ enaŋ amɛ dɔŋŋ. Kɛ̃lɛ, Sara kɛ ekãa to enibii ahe gbɛjianɔ fiofio, ní eefee klalo kɛhã gbɛfãa lɛ.

Yɛ naagbai lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, be ni gbi lɛ shɛ kɛhã gbɛfãa lɛ, no mli lɛ Sara efee klalo momo. Tera, ni ji amɛweku lɛ yitso lɛ baafata Abraham kɛ Sara he kɛfã gbɛ lɛ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ eye aaafee afii 200. (1 Mose 11:31) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ebaabi ni Sara atsu nii waa kɛkwɛ etsɛ ni eda nɛɛ. Lot hu baafata amɛhe kɛbo Yehowa toi, ní ‘amɛje Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ’.Bɔfoi 7:4.

Amɛkɛ amɛkooloi lɛ wó kooyi-anaigbɛ amɛtere, ni amɛfã gbɛ aaafee kilomitai 960 kɛtsɔ Eufrate Faa lɛ he kɛtee Haran klɛŋklɛŋ. Amɛhi Haran fioo. Ekolɛ Tera he baye yɛ biɛ, ni enyɛɛɛ etsa gbɛfãa lɛ nɔ dɔŋŋ. Weku muu lɛ fɛɛ hi shi yɛ biɛ kɛyashi egbo, be ni eye afii 205. Dani amɛbaatsa gbɛfãa lɛ nɔ lɛ, Yehowa kɛ Abraham wie ekoŋŋ, ni esaa ekɛɛ lɛ ni eshi shikpɔŋ nɛɛ nɔ kɛya he ko ni ebaatsɔɔ lɛ lɛ. Shi yɛ enɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ shiwoo ko ni yɔɔ miishɛɛ fata he akɛ: “Mahã otsɔ jeŋmaŋ kpeteŋkpele.” (1 Mose 12:2-4) Shi be ni amɛ shi Haran lɛ, no mli lɛ Abraham eye afii 75 ni Sara eye afii 65, ni amɛbɛ bi. Te aaafee tɛŋŋ ni jeŋmaŋ aaajɛ Abraham mli? Ani ebaaŋɔ ŋa kroko? Nakai beiaŋ lɛ, akɛ yei fe ekome hiɔ shi, no hewɔ lɛ eeenyɛ efee akɛ, Sara susu sane nɛɛ he.

Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛshi Haran, ni amɛtsa amɛgbɛfãa lɛ nɔ. Shi kadimɔ mɛi ni fata amɛhe amrɔ nɛɛ. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ, Abraham weku lɛ kɛ nibii ni amɛná kɛ agbɛnɛ hu, “susumai [loo mɛi] ní amɛná yɛ Haran lɛ” shi. (1 Mose 12:5) Namɛi ji mɛi nɛɛ? Amɛji tsuji titri. Shi ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Abraham kɛ Sara gba amɛteŋ mɛi ni miisumɔ ni amɛbo toi lɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ he sane. Blema sane ko ni Yudafoi lɛ ŋma lɛ tsɔɔ akɛ, mɛi ni awie amɛhe yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ ji mɛi ni tsake amɛjamɔ, ni amɛbafata Abraham kɛ Sara he kɛjá Yehowa. Kɛ́ nakai ji sane lɛ, no lɛ ŋwanejee ko bɛ he akɛ Sara hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ hã enyɛ etsɔ mɛi ayiŋ, kɛ́ ekɛ amɛ miigba e-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ ehiɛnɔkamɔ lɛ he sane. Esa akɛ wɔsusu sane nɛɛ he waa, ejaakɛ wɔyɛ be ko ni mɛi babaoo bɛ hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ ko kwraa mli. Kɛ́ okase nɔ kpakpa ko kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ mɔ ko agba he sane.

‘AMƐYIŊ KƐTEE MIZRAIM’

Be ni amɛfo Eufrate Faa lɛ, ni eeenyɛ efee akɛ yɛ Nisan 14, 1943 D.Ŋ.B. lɛ, amɛwó wuoyigbɛ amɛtere kɛmiiya shikpɔŋ ni Yehowa wo shi akɛ ekɛbaahã amɛ lɛ nɔ. (2 Mose 12:40, 41) Bo lɛ feemɔ Sara he mfoniri, ni eefolɔ ehe eekwɛ biɛ kɛ biɛ, ni eekwɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ fɛo, nibii srɔtoi ni yɔɔ jɛmɛ, kɛ bɔ ni jɛmɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli ŋɔɔ hã. Be ni amɛbɛŋkɛɔ tsei wuji ni yɔɔ More, ni bɛŋkɛ Shekem lɛ, Yehowa jie ehe kpo etsɔɔ Abraham ekoŋŋ, shi agbɛnɛ lɛ ekɛɛ lɛ akɛ: “Oseshi lɛ maŋɔ nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ mahã.” Oo, kwɛ bɔ ni wiemɔ ni ji “oseshi” lɛ baahiɛ shishinumɔ krɛdɛɛ kɛhã Abraham! Ekã shi faŋŋ akɛ, ehã egbala ejwɛŋmɔ kɛtee Eden trom lɛ mli, he ni Yehowa gba yɛ akɛ seshi ko baakpãtã Satan hiɛ lɛ. No mli lɛ, Yehowa ekɛɛ Abraham momo akɛ, jeŋmaŋ ni baajɛ emli lɛ baahã ajɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ bii fɛɛ.1 Mose 3:15; 12:2, 3, 6, 7.

Shi no etsɔɔɔ akɛ weku lɛ kɛ naagbai ni akɛkpeɔ yɛ je nɛɛ mli lɛ eko ekpeŋ dɔŋŋ. Hɔmɔ ba Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ, ni Abraham kpɛ mli akɛ ebaanyiɛ eweku lɛ hiɛ kɛtsɔ wuoyigbɛ kɛya Ejipt. Shi eyɔse naagba ko ni amɛbaanyɛ amɛkɛkpe yɛ jɛmɛ. No hewɔ lɛ ekɛɛ Sara akɛ: “Agbɛnɛ naa, mile akɛ yoo ní he yɔɔ fɛo jio, ni osa kwɛmɔ, no hewɔ lɛ aaaba mli akɛ, kɛ́ Mizraimbii lɛ nao lɛ, amɛaakɛɛ akɛ: Eŋa nɛ! ni amɛaagbe mi, ni bo lɛ amɛaahere oyiwala. No hewɔ lɛ, miikpao fai, kɛɛmɔ akɛ minyɛmi yoo jio, koni ahi ahã mi yɛ ohewɔ, ní misusuma yi aná wala yɛ ohewɔ.” (1 Mose 12:10-13) Mɛni hewɔ Abraham bi nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ?

Abraham jeee amalelɔ loo feetɔ, taakɛ mɛi komɛi ni wieɔ shiɔ Biblia lɛ ewie lɛ. Anɔkwa sane ji akɛ, Sara ji etsɛ bi. Ni nilee yɛ nɔ ni Abraham kɛɔ lɛ lɛ mli. Abraham kɛ Sara le akɛ, Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ ebaahã seshi krɛdɛɛ ko kɛ jeŋmaŋ atsɔ Abraham nɔ kɛba lɛ he miihia fe nɔ fɛɛ nɔ, no hewɔ lɛ, Abraham hebuu bafee nɔ ko ni he miihia waa. Ni nibii ni atsa shi ana lɛ hu tsɔɔ akɛ, yɛ nakai beiaŋ lɛ, hii ni yɔɔ hegbɛ ni nɔ kwɔlɔ waa yɛ Ejipt lɛ baanyɛ ashɔ̃ nuu ko ŋa yɛ edɛŋ ní amɛgbe nuu lɛ. No hewɔ lɛ Abraham kɛ hiɛshikamɔ tsu nii, ni Sara jɛ heshibaa mli efĩ eyiŋkpɛɛ lɛ sɛɛ.

Etsɛɛɛ kɛkɛ ni nibii bafee faŋŋ akɛ, Abraham susumɔ lɛ ja; Farao lumɛi lɛ ekomɛi yɔse Sara hefɛo lɛ—he ni eda kɛshɛ kɛ bɔ ni ehe yɔɔ fɛo lolo lɛ sa kadimɔ waa. Amɛyabɔ Farao amaniɛ, ni efã amɛ ni amɛyaŋɔ yoo lɛ kɛba! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Abraham hao waa, ni gbeyei mɔ Sara hu waa. Kɛ̃lɛ, etamɔ nɔ ni akɛ lɛ yeee akɛ nyɔŋ, moŋ lɛ akɛ lɛ ye tamɔ gbɔ ko ni hiɛ yɔɔ nyam. Ekolɛ Farao bɔ mɔdɛŋ akɛ ekɛ enibii ni eyɔɔ lɛ baakɔne eyiŋ koni no sɛɛ lɛ ekɛ ‘enyɛmi’ nuu lɛ ayawie ni eŋɔ lɛ Sara lɛ akɛ eŋa.1 Mose 12:14-16.

Feemɔ Sara he mfoniri, ni edamɔ maŋtsɛ we lɛ samfɛlɛ lɛ naa loo ŋwɛitsu lɛ nɔ eeekwɛ Ejipt shikpɔŋ lɛ shikamɔ. Te enu he ehã tɛŋŋ, ní eyɛ tsu ni atswa lɛ gbogbo, ni awo yiteŋ hu lɛ mli ekoŋŋ, ni eeye niyenii kpakpai lɛ? Ani ogbɔjɔ shihilɛ—ekolɛ shihilɛ ni fe shihilɛi fɛɛ ni ehi mli dã yɛ Ur lɛ, bafee kaa kɛhã lɛ? Kwɛ bɔ ni kulɛ Satan mii baashɛ ehe ehã, eji ehala akɛ ebaakpoo Abraham ni ebatsɔ Farao nɛɛ ŋa! Shi Sara efeee nakai. Eye ewu lɛ kɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ anɔkwa, ni ebaa egbala lɛ yi. Eji mɛi fɛɛ ni ebote gbalashihilɛ mli ŋmɛnɛ lɛ baaye anɔkwa tamɔ nɛkɛ kulɛ, ehi waa! Ani obaanyɛ okase Sara anɔkwayeli lɛ yɛ bɔ ni okɛ osuɔlɔi kɛ onanemɛi yeɔ hãa lɛ mli?

Sara hãaa nibii ni yɔɔ Farao we lɛ aka lɛ, moŋ lɛ eye ewu lɛ anɔkwa

Yehowa kɛ ehe wo sane lɛ mli, ni ekɛ piŋmɔi ba Farao kɛ ewe lɛ nɔ kɛbu yoo kpakpa nɛɛ he. Sɛɛ mli be ni Farao ná ele akɛ Sara wu ji Abraham lɛ, ekɛlɛ yahã ewu lɛ, ni efã ni akɛ lɛ kɛ eweku muu lɛ fɛɛ ashi Ejipt. (1 Mose 12:17-20) Kwɛ bɔ ni Abraham mii shɛ ehe, be ni enine shɛ eŋa lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ! Kaimɔ akɛ, ejɛ suɔmɔ mli ekɛɛ lɛ akɛ: “Mile akɛ yoo ní he yɔɔ fɛo jio.” Shi ehiɛ sɔ Sara hefɛo kroko kwraa—hefɛo ni fe ekponɔgbɛ nɔ lɛ. Sara yɛ mligbɛ hefɛo, nɔ ni Yehowa buɔ lɛ akɛ ejara wa waa lɛ eko. (1 Petro 3:1-5) Enɛ ji hefɛo ni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔná eko. Kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi ye heloonaa nibii ataomɔ hiɛ, wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkɛ mɛi krokomɛi gba Nyɔŋmɔ he nilee ni wɔyɔɔ lɛ he sane, ni wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋba he mlai lɛ anaa be ni wɔkɛ kai miikpe po lɛ, etsɔɔ akɛ wɔmiikase Sara hemɔkɛyeli lɛ.

^ kk. 3 Kulɛ amɛgbɛ́i ji Abram kɛ Sarai, shi ale amɛ waa kɛ gbɛ́i ni Yehowa kɛtsɛ amɛ yɛ sɛɛ mli lɛ.1 Mose 17:5, 15.

^ kk. 8 Abraham tsɛ bi ji Sara. Amɛ fɛɛ amɛtsɛ ji Tera, shi esoro amɛmami. (1 Mose 20:12) Eyɛ mli akɛ ŋmɛnɛ lɛ, gbalashihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ esaaa moŋ, shi esa akɛ wɔkadi akɛ, esoro bɔ ni nibii yɔɔ hã yɛ nakai beiaŋ. No mli lɛ, adesai kɛ emuuyeli ni Adam kɛ Hawa ná shi eŋmɛɛɛ amɛ lɛ teŋ jekɛɛɛ. Yɛ mɛi ni yɔɔ hewalɛ tamɔ nɛkɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ wekumɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa bote gbalashihilɛ mli lɛ, bii ni amɛbaafɔ lɛ naŋ naagba ko. Shi aaafee afii 400 sɛɛ lɛ, adesai awala sɛɛtsɛlɛ bafee tamɔ bɔ ni eji ŋmɛnɛ lɛ nɔŋŋ. Yɛ nakai beiaŋ lɛ, Mose Mla lɛ gu bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ wekumɛi ni bɛŋkɛ kpaakpa lɛ ateŋ.3 Mose 18:6.