Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Yoo Fro Maria He?

Mɛni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Yoo Fro Maria He?

 Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Biblia lɛ kɛɔ akɛ Maria, ni ji Yesu mami lɛ, ná hegbɛ ko ni nɔ bɛ akɛ efɔ Yesu be ni ekã he eji yoo fro lɛ. Biblia lɛ gba naakpɛɛ nii nɛɛ yɛ Yesaia wolo lɛ mli, ni atsɔɔ bɔ ni eba mli ehã yɛ Mateo kɛ Luka Sanekpakpai lɛ amli.

 Be ni Yesaia wieɔ Mesia lɛ fɔmɔ lɛ he lɛ, egba akɛ: “Naa! Oblayoo lɛ baaná musu ni ebaafɔ binuu.” (Yesaia 7:14) Akɛ mumɔ tsirɛ Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo ni etsɔɔ akɛ Yesaia gbalɛ lɛ kɔɔ hɔ ni Maria ŋɔ Yesu lɛ he. Be ni Mateo bɔ amaniɛ akɛ Maria ŋɔ hɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛfata he akɛ: “Enɛɛmɛi fɛɛ ba koni nɔ ni Yehowa tsɔ egbalɔ lɛ nɔ ewie lɛ aba mli akɛ: ‘Naa! Oblayoo fro lɛ a baaná musu ni ebaafɔ binuu, ni abaatsɛ lɛ Imanuel,’ ni eshishi ji, ‘Nyɔŋmɔ Kɛ Wɔ Yɛ.’”—Mateo 1:22, 23.

 Sanekpakpa ŋmalɔ Luka hu bɔ bɔ ni Maria ŋɔ hɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ he amaniɛ. Eŋma akɛ Nyɔŋmɔ tsu bɔfo Gabriel “koni eya oblayoo fro ko ŋɔɔ, no mli lɛ ayabi nakai oblayoo lɛ shi ahã nuu ko ni atsɛɔ lɛ Yosef ni jɛ David shĩa lɛ, oblayoo fro lɛ gbɛ́i ji Maria.” (Luka 1:26, 27) Maria ma nɔ mi akɛ oblayoo fro ji lɛ. Be ni akɛɛ Maria akɛ ebaatsɔ Yesu, ni ji Mesia lɛ mami lɛ, ebi akɛ: “Te enɛ baafee tɛŋŋ aba mli lɛ, akɛni mikɛ nuu náko bɔlɛ dã nɛɛ?”—Luka 1:34.

 Te fee tɛŋŋ ni yoo fro lɛ fɔ lɛ?

 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni ji Nyɔŋmɔ hewalɛ ni miitsu nii lɛ ji nɔ ni hã Maria ŋɔ hɔ lɛ. (Mateo 1:18) Akɛɛ Maria akɛ: “Mumɔ krɔŋkrɔŋ baaba onɔ, ni Mɔ Ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ hewalɛ lɛ baaha onɔ. No hewɔ lɛ, abaatsɛ mɔ ni abaafɔ lɛ lɛ akɛ krɔŋkrɔŋ, Nyɔŋmɔ Bi.” b (Luka 1:35) Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ wala bawo Maria fɔmɔ kotoku mli yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni no hã Maria ná musu.

 Mɛɛ yiŋtoo hewɔ ahã yoo fro lɛ fɔ Yesu?

 Nyɔŋmɔ hã yoo fro fɔ Yesu koni Yesu aná gbɔmɔtso ni eye emuu ni enyɛ ekpɔ̃ adesai kɛjɛ esha kɛ gbele mli. (Yohane 3:16; Hebribii 10:5) Nyɔŋmɔ kɛ Yesu wala bawo Maria fɔmɔ kotoku mli. No sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bu abifao lɛ he koni eye emuu ni ekaná esha ko.—Luka 1:35.

 No hewɔ lɛ, afɔ Yesu akɛ adesa ni eye emuu tamɔ bɔ ni Adam ji be ni efeko esha lɛ. Biblia lɛ wie yɛ Yesu he akɛ: “Efeee esha ko.” (1 Petro 2:22) Akɛni Yesu eye emuu hewɔ lɛ, ebaanyɛ ewo kpɔmɔnɔ lɛ he nyɔmɔ lɛ koni ekɛhe adesai kɛje esha kɛ gbele mli.—1 Korintobii 15:21, 22; 1 Timoteo 2:5, 6.

 Ani Maria tee nɔ ehi shi akɛ yoo fro?

 Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ Maria hi shi akɛ yoo fro ewala beiaŋ fɛɛ. Moŋ lɛ, ehãa wɔleɔ akɛ Maria fɔ bii krokomɛi.—Mateo 12:46; Marko 6:3; Luka 2:7; Yohane 7:5.

Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Maria fɔ bii krokomɛi efata Yesu he

 Ani esha bɛ Maria he be ni eŋɔ Yesu hɔ lɛ?

 Dabi. Jamɔi komɛi susuɔ akɛ enáaa esha kɛje efɔmɔ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, New Catholic Encyclopedia lɛ, kɛɔ akɛ yoo fro Maria náaa ADAM ESHA LƐ eko kɛjɛ ewala shishijee, ni ji kɛjɛ be ni aŋɔ lɛ hɔ lɛ mli. Adesai krokomɛi ná esha kɛjɛ amɛfɔmɔ mli . . . Shi yɛ DROMƆ krɛdɛɛ ko hewɔ lɛ, abu Maria he koni ekaná esha yɛ efɔmɔ mli.” c

 Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ etsɔɔɔ yɛ he ko he ko akɛ Maria náaa esha kɛjɛ efɔmɔ mli. (Lala 51:5; Romabii 5:12) Anɔkwa, kpãtãmɔ afɔle ni Mose Mla lɛ bi ni nyɛmɛi ashã lɛ ni Maria kɛyahã lɛ maa nɔ mi akɛ esha yɛ ehe. (3 Mose 12:2-8; Luka 2:21-24) New Catholic Encyclopedia lɛ kɛɛ akɛ: “Ŋmalɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ Maria náaa esha kɛjɛ efɔmɔ mli . . . [Eji] tsɔɔmɔ ni Sɔlemɔ lɛ kɛba.”

 Te esa akɛ wɔna Maria wɔhã tɛŋŋ?

 Maria he Nyɔŋmɔ eye, efee toiboo, eba ehe shi, ni esumɔɔ lɛ hu waa, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kpakpa kɛhã wɔ. Efata anɔkwafoi ni esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase lɛ ahe.—Hebribii 6:12.

 Eyɛ mli akɛ Maria ná hegbɛ ni sa kadimɔ waa akɛ Yesu mami moŋ, shi Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ wɔjá lɛ, loo wɔsɔle wɔhã lɛ, ni tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔsɔlemɔi ahã lɛ. Yesu ewieee akɛ akɛ woo krɛdɛɛ ko ahã emami, ni ekɛɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ hu ni amɛfee nakai. Anɔkwa, yɛ Maria gbɛ́i tã ni atsĩ yɛ sanekpakpa woji lɛ amli, kɛ shi kome hu yɛ Bɔfoi awolo lɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, atsĩii etã dɔŋŋ yɛ Biblia lɛ fã ni mɛi tsɛɔ lɛ Kpaŋmɔ Hee lɛ mli woji 22 krokomɛi ni eshwɛ lɛ amli he ko he ko.—Bɔfoi 1:14.

 Awieko yɛ Biblia lɛ mli he ko he ko akɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ kɛ Maria ye yɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ—aahu ni amɛkɛ jamɔ ko baahã lɛ. Moŋ lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ Kristofoi akɛ amɛjá Nyɔŋmɔ pɛ.—Mateo 4:10.

a Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “oblayoo” yɛ Yesaia wolo lɛ mli lɛ ji ʽal·mahʹ, ni ebaanyɛ ekɔ oblayoo fro loo yoo ko ni jeee oblayoo fro hu he. Kɛ̃lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Mateo ni ekɛ Greek wiemɔ ni ji par·theʹnos ni hãŋ mɔ ko aná susumɔ kroko tsu nii, ni wiemɔ nɛɛ shishi ji “oblayoo fro.”

b Mɛi komɛi kɛɛ esaaa akɛ atsɛɔ lɛ “Nyɔŋmɔ Bi,” ejaakɛ amɛsusuɔ akɛ no tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ yoo ko ná bɔlɛ ni afɔ lɛ. Shi Biblia lɛ etsɔɔɔ nakai. Moŋ lɛ, Biblia lɛ tsɛɔ Yesu “Nyɔŋmɔ Bi” kɛ “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ” ejaakɛ lɛ ji mɔ klɛŋklɛŋ ni Nyɔŋmɔ bɔ kɛ mɔ pɛ ni etsɔɔɔ mɔ ko nɔ ebɔɔɔ lɛ. (Kolosebii 1:13-15) Biblia lɛ tsɛɔ klɛŋklɛŋ gbɔmɔ ni ji Adam lɛ hu akɛ “Nyɔŋmɔ bi.” (Luka 3:38) Ejaakɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni bɔ Adam.

c Second Edition, Kpo 7, baafa 331.